Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 299

HOLUB JÓZSEF, A JOGTÖRTÉNÉSZ* Holub József méltatására vállalkozni merészségnek tűnhet egy ifjú jogtörténész részéről, nemcsak önmagában azért, mert ö a szakma nagy Öregjének, kiemelkedő művelőjének számított és számít ma is, hanem amiatt is, mert nehéz pályáját kizárólagosan a jogtörténet tudományára szűkíteni. Az ember sok-sok más címet is adhatna ennek a rövid megemlékezésnek, például Holub József a történész, a hely történetíró, a levéltáros-kutató, a geneológus, a professzor, és így tovább; bár mindegyik tevékenysége tulajdonképpen hozzákapcsolható jogtörténeti munkásságához, ez az összefonódás pályáján végig nyomon követhető. Mondhatjuk, hogy Holub a történelemtől indult, hisz először a budapesti egyetem bölcsészkarát végezte el; 1908-ban kapta meg tanári oklevelét történelem valamint latin nyelv és irodalom szakon, majd egy évre rá tette le a bölcsészeti szigorlatot magyar művelődéstörténetből mint főtárgyból, oklevéltanból és pedagógiából, mint melléktárgyakből. Ezt a képzettségét egészítette ki jogi tanulmányaival, mert felismerte, hogy a történelem művelése jogi ismeretek nélkül - és viszont - kevés a kutatómunkához. Kényszerűségből meg kellett ugyan szakítania jogi tanulmányait, ám kitartó munkával végül 1920-ban megszerezte az államtudományi doktori oklevelet. Az oktató munkához is előbb a bölcsészeti tudományok körében fogott hozzá: 1920-től diplomatika tárgyból nyert magántanári képesítést Budapesten. 1923-tól rendkívüli, 1924-től nyilvános rendes tanárként vezette a magyar történelem tanszéket a pécsi bölcsészettudományi karon, innen hívták meg 1938-ban a jogi karra a jogtörténeti tanszék megürülő katedrájára. Már a diplomatika, majd történelem oktatójaként is tartott jogtörténeti * A cikk elkészítésében az alábbi munkák voltak segítségemre: Benedek Ferenc: Holub József a professzor. In: Studia Iuridica Auctoritate Universitatis Pécs Publicata 109. Pécs, 1986. 19-21.; Csizmadia Andor: A jogtörténeti oktatás a Pécsi Tudományegyetemen a két világháború között. Kérészy Zoltán és Holub József munkássága. In: Jubileumi Tanulmányok, Pécs, 1967. 107-125.; Csizmadia Andor (szerk.): Fejezetek a Pécsi Egyetem történetéből. Pécs, 1980. 244-246.; Holub József: A magyar alkotmánytörténelem vázlata. 1. köt. A legrégibb időktől a mohácsi vészig. Pécs, 1944. ; Holub József: Zala megye története a középkorban. 1. köt. A megyei és egyházi közigazgatás története. Pécs, 1929.; Holub József műveinek jegyzéke. In: Studia Iuridica Auctoritate Universitatis Pécs Publicata 109. Pécs, 1986. 23-28.; Kajtár István: Holub József emlékezete. In: Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat 1990/1. 101-103.; Kajtár István: Holub József a történész. In: Studia Iuridica Auctoritate Universitatis Pécs Publicata 109. Pécs, 1986. 15-18.; Komjáthy Miklós: Holub József 1885-1962. In: Levéltári Közlemények 1962/2. 304-305.; vitéz Szabó Pál: A M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Pécs, 1940. 388-396.; Szita János: Holub József a jogtörténész. In.: Studia Iuridica Auctoritate Universitatis Pécs Publicata 109. Pécs, 1986. 9-14. ; valamint az Erzsébet Tudományegyetem (később Pécsi Tudományegyetem) jogi karának kari ülési jegyzőkönyvei, 1937/38. és 1951/52. közötti és az 1961/62. tanévi jegyzőkönyvek.