Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 239

szociális eszméknek keresztény magyar színekben kell keretet kapniuk, a keresztény szolidaritáson, krisztusi szereteten értve a liberálisok és szocialisták által kisajátított szabadság, egyenlőség és testvériség eszméjét.

28 A magyar arisztokrácia kritikája: a Turul legitizmus-ellenessége A laza, nem szervesen összeálló Turul-eszmedarabok között elfoglalta helyét természetesen a Trianon-ellenesség, a területveszteségek miatt országos irredenta közérzület minél erőteljesebb helyeslése, kifejezése is. A Szent István-i birodalom visszaállításának követelése a Turul-vezetők szemében is evidencia volt. Viszont Szent István királyságának a Habsburgokra vitt jogfolytonossága már heves ellenkezést váltott ki a turulisták körében. A legitimnek mondott Habsburg uralmi igényt a Turul kezdetektől nem fogadta el, sőt Horthy védelmében a király-puccsok idején turulisták is felléptek, fegyveres harcosokat és áldozatokat is adva.

29 A Turul határozott legitizmus-ellenessége arisztokrácia-kritikájából fakadt.

30 A turulista közvélemény a magyar mágnásokat elítélte azért, mert szerintük azok összejátszottak, összefonódtak a magyarországi nagytőkével, illetve a nagytőkéseket 80-90%-ban alkotó, zömmel asszimilált zsidó nagypolgári réteggel. A századfordulón még a „mérleg nyelve" szerepre áhítozó dzsentri kiábrándultsága és kívülrekedtségének tudata tükröződött a 20-as 30-as évek Turul-vezetőinek legitizmus-ellenes megnyilvánulásaiban, melyekben mindkét uralkodó réteget hibáztatták és támadták: „...a magyar arisztokrácia felé hasztalan tekint a csodaváró magyar, mert ott már kialudt a tűz és megszűnt az áldozatos hazaszeretet. A magyar arisztokrácia menthetetlenül belesodródott a zsidóság érdekkörébe, megszűnt az egyetemes nemzet eljövendő századaiért küzdeni és minden célja a konc megőrzése, a jelen helyzet megszilárdítása lett" - mondta Bánkuti László dr. országos vezér, a pécsi kerület 1937. évi áprilisi kultúrtáborán.

31 A Turul-lapok különösen élesen cikkeztek a legitimista Szent István Bajtársi Egyesület ellen.

32 „Pél28 A Turul a 30-as években, a harmadik utas törekvésekkel párhuzamosan hangoztatott egyfajta kapitalizmus-ellenességet, de ezt igyekezett megkülönböztetni a bolsevizmus antikapitalizmusától. Ambrus József, a pécsi Baranya B. E. tagja, 1936. évi miskolci országos követtábori felszólalásában e kérdést feszegetve hangoztatta, hogy a Turul nem híve „annak a kapitalizmusnak'

1

, amely visszaélt a tőkével, melyet magához szerzett". OL. P. 1364. 2. tétel. Jegyzőkönyvek, 1936-1943. A Turul Szövetség 1936. november 5-8-i XVII. Országos Követtábora, Miskolc. Jegyzőkönyv, 100-101. Pécsi Turul-vezérek többször felhívták az országos Turul-vezetők figyelmét a pécsi bányavidék kellő agitációjára, mely azért különösen fontos, mert e terület „a szociáldemokrácia tűzfészke". OL P. 1364. 2. tétel. Jegyzőkönyvek, 1936-1943. A Turul Szövetség 1936. november 5-8-i XVII Országos Követtábora, Miskolc. A november 7-i követ tábor jegyzőkönyve.; Oppe Sándor dr., v, pécsi Csaba B. E. vezére felszólalása. 125. 29 Turul évkönyv, 1936. i. m. 12-13. 30 A hitbizotmányi birtokok feloszlatását követelte Ambrus József, a Baranya B. E. tagja 1936-ban, országos követtábori felszólalásában, utalva arra, hogy ez a Turul Szövetség már korábban hangoztatott követelése volt. OL. P. 1364. 2. tétel. Jegyzőkönyvek, 1936-1943.; A Turul Szövetség 1936 november 5-8-i XVII. Országos Követtábora, Miskolc. Jegyzőkönyv, 100-101. 31 Turul kultúrtáborok. A pécsi kerület áprilisi kultúrtábora. In: Nemzetvédő, 1937. május 14. 7. 32 A Szent István Bajtársi Egyesület pécsi működéséről lásd. Rozs András: A Turu

1 Szövetség szervezete... i. m. 173.