Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 240

dátlan botrány a Szent István Bajtársi (?) Szövetségben", „Gerinces Magyar" aláírással egy cikkíró így írt: „A gazdag legitimista mágnások fullajtárjai, a Szent István bajtársak (?) tiszteletbeli taggá választották a zsidó, de gazdag Benedek-Bernstein Lászlót".

33 „Hatalmas sikerű nagygyűlésen tiltakozott a Turul a Szent István B. E. nemzetellenes működése miatt".

34 „A magyar zsidóság vezérei és nagykapitalisták a keresztény Szent István B. E. dominusai között."

35 A legitizmus elleni harcos fellépés mindazonáltal nem tartozott a Turulideológia és -mozgalom frontkérdései közé, a Turul-lapok időközönként, egy-egy aktuális hír kapcsán melegítették fel a témát.

36 A magyar vezéreszme A dzsentri, illetőleg dzsentroid „csodaváró magyar", a társadalomban betöltött szerepét erőteljesen túlértékelő és a politikában jelentős, hangadó állami tisztségviselő-, közhivatalnok-réteg nemcsak a bethleni konszolidációt vezénylő erdélyi-magyar arisztokraták vezette „liberalizmus"-ban csalódott, hanem a gombosi centralizációs-totalitarizációs kísérlet csődjét is némi joggal - a magyar arisztokrácia nyakába varrta. A nagybirtokos rétegérdekei sokkal inkább összeilleszthetők voltak valóban a nagy tőkésekével, mint a politikailag ugyan figyelemreméltó, de társadalmilag és főleg gazdaságilag az arisztokrácia szempontjából nem túl jelentős dzsentri-hivatalnok réteg érdekeivel. Gömbös példája azonban - Mussoliniéval és Hitlerével együtt - ott lebegett a magyar „középosztály" szeme előtt, a miniszterelnök halálával az ideális vezető, a magyar vezér távozott el - szemükben - az élők sorából. A Turul-vezetők - így Végváry, Turul-vezér - közismertek voltak Gömbössel tartott barátságukról, és a volt miniszterelnök sem zárkózott el attól, hogy az őt dicsőítő régi Turul-vezérek körében sütkérezzen. Nem volt meglepő tehát, amikor a vezér halála után az űrt betöltendő, a Turul-ideológusok lapjaik hasábjain felvetették a magyar vezéreszmét, az ideális magyar vezérnek a társadalom bajaira csodaszerűen gyógyírt hozó szerepében való hitet. Bánkuti László dr. országos vezér, a Werbőczy Bajtársi Egyesület tiszteletbeli vezére 1937-ben a Turul céljául tűzte ki: „egy hatalmas tanítóés nevelő munká"-t, „mely a megfertőzött magyar lelkeket kihozza a szellemi nihilizmus mocsarából", de mindezt azért, hogy „mikor eljön a rég várt vezér, az egész jobboldali magyarság kitárult lélekkel és ökölbezárult kézzel tudjon mellé állani". Ez a magyar csodavárás, a vezér eljövetelének várása, egy olyan vezérének, „akinek úgy kellene feltűnnie a magyar égen, mint Rákóczi Ferencnek".

37 33 Bajtárs, 1934. április 20. 5. 34 Bajtárs, 1937. november 5., 1-3. 35 Bajtárs, 1937. november 12., 1-3. 36 ,,Ki legyen a magyar király? Legitizmus és királykérdés". In: Bajtárs, 1937. november 29., 1-2. 37 Nemzetvédó, 1937. május 14.. 7.