Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 238

a maga „erkölcsi magaslat"-ából kiindulva „a gazdasági hatalmasságokat szétvetheti". A magántulajdont nem kell azért megszüntetni, de használni úgy kell, hogy „a közjó kárt ne szenvedjen". A gazdasági gyakorlatban ez úgy fog történni, hogy a kormány a vállalatok élére kormánybiztost fog állítani. A Turul Szövetség tehát „...az egyén korlátlan szabadságával szemben hirdeti a tőke állami irányítását és ellenőrzését, a kommunizmussal szemben hirdeti a kisemberek, a tömegek magánvagyonhoz juttatásának szükségességét,... krisztusi erkölcsöt, igazságot hirdet", mert „a gazdasági rendet az erkölcsi rendtől elválasztani nem lehet, az eljövendő gazdasági rendszernek az erkölcsi alapokon kell felépülnie."

26 A Turul marxizmus-bírálata Ha a Turul eredendő liberalizmus-ellenességében az eszme magyar talajon gyökértelen volta, ha a nemzeti vagyon felhalmozásában az idegen, nem magyar társadalmi elem vezető szerepe hangsúlyozódott, még inkább, és szinte evidenciaszerűen így volt ez a marxizmus-szocializmus-kommunizmus Turul-megítélésében. Amíg a liberalizmus-ellenesség kezdettől differentáltabb volt, mert a magyar történelem bizonyos szakaszain és néhány nagy magyar történelmi személyiség tetteiben - kezdetben, de csak ideig-óráig - pozitív szerepet játszott, mint nemzeti szabadelvűség, addig a marxista szocializmus a Turul vezető orgánumok elemzéseiben, utalásaiban kezdettől és szinte közmegegyezéses állandósággal a legmagyartalanabb, ezért legbűnösebb ideológia és mozgalom képében jelent meg. A szocializmusnak nem az alsóbb társadalmi osztályok érdekvédelme, nem a szociális kérdések előtérbe helyezése volt a bűne, hanem már a húszas évek elejétől, de a harmincas években is hol utalásszerűén, hol meg nyíltan kimondva az egyenlőség, a szolidaritás eszméinek idegen, azaz zsidó közvetítése. Mivel a szocialista munkásmozgalomnak mind polgári demokratikus (szociáldemokrácia), mind diktatórikus változatát (1919-es proletárdiktatúra) Magyarországon szinte kizárólag zsidó vezetők képviselték, a szocialista eszme a Turul-vezetők és -tagság szemében egyenlő volt a zsidósággal. A zsidó vezetésben sem elsősorban a zsidó faji jelleg volt a zavaró, legalábbis a 20-as, 30-as évek indoklásaiban, hanem a zsidók hatalmi törekvése, a magyar és a legtöbb európai társadalomban a vezető pozíciók megszerzésére törő zsidó irányzat, azaz a zsidó világhatalmi törekvés: „A marxizmus elleni preventív védekezésnek... gyökeresnek kell lennie. Rá kell utalni arra, hogy a vörös métely a zsidóság világhatalmi törekvéseinek leghasznosabb fegyvere, amely a vörös igába hajtott nem zsidókat Júdea rohamcsapataivá alázza."

27 A nép szociális követelései jogosak, de vörös köntösben való megjelenésük a magyar népi tömegeknek a zsidó hatalmi elit által való manipulálását jelenti, ezért a 26 Ambrus József II. idézett cikke, lásd 20. jegyzet! 27 Bajtárs, 1933. május 3-5.