Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 235

helyes gazdasági politikát jelenti, melyhez tiszta képet kell nyerni az „elfoglalt pozíciókról", ezért „két évenként felvett szakszerű statisztika" kell.

13 A Turul 12 pontja része volt annak az ideológiai és programváltásnak, mely az 1920-as évek végétói egy új, az egyetemi padokból nemrég kikerült értelmiségi nemzedék életérzéséből, világlátásából fakadt, és amely a felszínen valamiféle nemzedéki harcnak, az itjúsági egyesületek régebbi, alapító gárdája és a feltörekvő, az egyesületi vezetésből részt kérő új szellemi-mozgalmi csoportja között dúlt.

14 Valójában azonban a magyar társadalom mélyrétegeiben gyülemlettek fel a felkészültségek, melyek tükröződtek a politikai élet különböző szintjein, így az egyetemi egyesületek politikai állásfoglalásaiban, irányvonalaiban is. A gazdasági világválság Magyarországon is jelentkező hatásai a politika homlokterébe emelték az úgynevezett „alsóbb néposztályok", a parasztság és a munkásság társadalmi helyzetének kérdéseit, melyeket a korban divatos kifejezéssel „szociális kérdések" összefoglaló fogalommal jelöltek. A legjelentősebb ifjúsági egyesületek - Turul, Emericana - új irányt szabó gárdája elsősorban a szociális kérdés felvetésével különböztette meg magát a régi, a húszas évek hatalomba került középosztályának vezetésétől. Ezen ifjúság szellemi vezetői szemében megkérdőjeleződött a dzsentri-dzsentroid középosztály kizárólagos nemzetfenntartó volta, a társadalmi kérdések súlypontját az új, radikális gondolkodók a falu és a városi kispolgárság, valamint hangsúlyozottan új vonásként a városi nagyüzemi munkásság országeltartó szerepére igyekeztek helyezni. Az új ifjúság, értelmiség képviselte jobboldali radikalizmus másik jelentős vonása volt a mind erőteljesebb fellépés és ilyen lépések, akciók sürgetése a (szélsődjobboldallal ellentéttes politikai irányzatokkal szemben, így a liberalizmus, a marxizmus ellen, egyúttal a legitizmus ellenében is. Mindezt a harcos hangvételt és irányt pedig keretbe fogta a zsidóság társadalmi-gazdasági térnyerése ellen tiltakozó cikk- és akciősorozat, mely különösen erőteljesen a numerus clausus törvény Bethlen-féle, 1928. évi módosítása utáni években lépett fel.

15 Nem sokkal voltak kevésbé markáns megnyilvánulások a más idegenek, így elsősorban a „svábok", a népi-németek ellem megmozdulások, fellépések sem. Liberalizmus-ellenessé g — a Turul alapideológája A Turul ideológiájában a 19. század végi, századfordulós arisztokrata agrárius és dzsentri konzervatív kritika alapelemei, érvrendszere élnek tovább merevebb, olykor dühödtebb liberális-ellenességé válva, liberalizmusellenségképet alkotva. 13 Bajtárs (A Turul Szövetség lapja, Budapest) 1932. március 15., 6-8. 14 A Turul-lapok cikkeiben sorra jelentek meg tudósítások és elemző írások arról, hogy a „60 éves ifjúsági vezérek" a Turul 12 pontja ellen tiltakoznak és szembefordulnak a szociális kívánságokkal. A Turul-ifjak nemcsak saját szervezetük elöregedő vezetőit, hanem más ifjúsági szervezetek, így főleg az Emericana ifjúsági vezérkar létrejöttét. — „Öregek és fiatalok harca az Emericanáért". In: Bajtárs, 1933. május 8-9. 1. 15 1928: XIV. tv. cikk a numerus clausus törvény (1920: XXV. tc.) módosításáról. Rozs András: A Foederatio Emericana Pécsett (A katolikus egyetemi és főiskolai hallgatók bajtársi egyesületének pécsi tevékenysége 1923-1944). In: Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál pápa látogatásának tiszteletére. IV. évf., 1991/1-2. sz. 206-207.