Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 232

érzett magyar római katolikus vallású történelmi személyek is minta- és példakép-magyarnak számítottak („Zrínyi", „Festetich", „Bessenyei", „Széchenyi István" elnevezésű bajtársi egyesületek).

7 A „turáni", tehát a némi fogalomalkotással „pán-magyar"-nak, „pánugor"-nak mondható irányzat - a magyarság finn-ugor és török nyelvű, etnikumú rokonainak közös ázsiai, „turáni" eredeztetése és mitikus tisztelete „mely majd a harmincas években kap erőre, már szintén megjelenik a Turulideológia elemeként, mivel a Turul Szövetség célja: „A magyarral rokon népek kultúrájának ismertetése és a rokonszenv fenntartása",

8 bár a „turáni" jelleg itt még igen szelíd és realisztikusan hangzik. Nem kifejtetten, hanem a Turul-szimbólumokkal kifejezetten szerepel a Turul-eszmeelemek között a magyar birodalmiság, a Szent István koronájára, s így országára, birodalmára való utalás, mint magyar nemzeteszme, - hagyomány és egyúttal törekvés, vágykép: Szent István koronája és kardja, valamint a magyar királyi jelvény, a kettős kereszt ábrázolása a Turul-madár mellett a Turul-jelvényen. A Kárpát-medencében „egyedül államalkotó magyar nép" új magyar birodalomalkotó és visszaállító jogát és így irredenta, revíziós politikai törekvéseit a Turul vezérek eszméiben a magyar középkori államot vezérlő királyok - közöttük elsősorban az Árpád-házi, valamint a magyar birodalmi nagyságot kivívó és nemzeti királyok - tisztelete reprezentálja (Szent István, Szent László, IV. Béla, Nagy Lajos, Mátyás király).

9 Az 1926. évi Turul-alapszabály a Turul Szövetség céljaként megfogalmazott szociális és diákjóléti feladatokat is, ezeket a Turul-ideológia későbbi szociális elemének előfutárjaiként lehet értékelni.

10 A turul ideológiájának szerves része volt a vallási pluralizmus hangoztatása. A Turul országos követtáborain, kultúrtáborain, valamint a turulista sajtóorgánumokban gyakorta hangsúlyozták Turul-vezetők, hogy a Turul, mint a nemzeti hagyományok összességének és teljességének örökségét ápoló egyesület „nem ismer különbséget magyar és magyar között", értve ez alatt nemcsak a társadalmi osztályok és rétegek különbségeit - „A legegyszerűbb kunyhóból jövő munkásgyermeket épen (sic!) olyan szeretettel öleli magához, mint a palotából jövőt" -, hanem a vallási különbségeket is: „A Turul... nem ismer felekezeti különbséget magyar és magyar között...

11 A vallási felekezeti semlegesség hangoztatása elsősorban a magyar római katolikusok és kálvinisták közötti ősi és felelevenített ellenségeskedés, a magyarság-képviselet kisajátítására irányuló felekezeti sovén gondolatok, hangok elfojtására törekvő nemzeti egység-kívánalom logikailag természetes érvelése volt. gyakorlatilag azonban a Turul egyetemi rivális bajtársi egyesületének, az Emericanának azon vádja ellen irányult, miszerint a Turul a református, „kálomista, kurucos" erőket tömöríti soraiba. A valóságban a Turul bajtársi egyesületek tagsága vallására nézve vegyes volt - így katolikusokat is ma7 Rozs András: A Turul Szövetség ... i.m. 177. 8 Uo. 9 Uo., 176-177. 10 Uo. 176. 11 Országos Levéltár (továbbiakban: OL). P 1364. 2. tétel. Jegyzőkönyvek, 1936-1943. A Turu: Szövetség 1936. november 5-8-i, XVIII. Országos Követtábora, Miskolc. Elnöki beszéd.