Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 211

Mohács: 1922-ben a tanítás szerbül és magyarul folyik, mivel a gyerekek kivétel nélkül tudnak magyarul. A tam'tási teendőket a szerb lelkész végzi. 1925-ben már külön tanítónője van a szerb gyerekeknek. Az eredmény a többi szerb iskolához képest igen jő. Olvasni magyarul is tudnak a tanulók, sőt nagyjából az olvasmányok tartalmát is megértik. A számtant magyarul is tanulják. Általában a tanulók magyar nyelvi készsége jobb, mint a többi baranyai szerb iskolában. Ennek oka az is, hogy a gyerekek nagyon sok magyar szót hallanak. Nagybudmér: Míg 1922-ben a szerb gyerekek Borjádra jártak iskolába, 1925-ben már ismét saját iskolájukban tanulhattak. Nem csak szerbül, hanem magyarul is tudnak írni, olvasni, számolni. Már az I. osztályban sikerrel tanulják a magyar beszéd- és értelemgyakorlatokat. A felsőbb osztályokban földrajzból magyar nyelven feleltek. Pócsa: Van saját iskolájuk ugyan, de mivel a tanító Jugoszláviába távozott, ezért a gyerekek Borjádra járnak tanulni (1922-es adat). Rác görcsöny: 1922-ben nem jártak iskolába a szerb gyerekek, mert a szerb tanítónő a kivonuló csapatokkal eltávozott. 1925-ben a sombereki tanító látta el a tanítási feladatokat, heti három napon. Az eredmény, főleg a magyar nyelvben történt előrehaladást illetően „nagyon gyenge". Ráctöttös: A felsőbb osztályokban kielégítő eredményt mutattak fel a magyar nyelvű olvasásból. A III. osztályban földrajzból magyar nyelven tudtak felelni. Sarok: A lippói szerb lelkész jár át hetente egyszer istentiszteletet tartani, és ekkor a tanítási feladatokat is ellátja. Ez a helyzet állt fenn 1922-ben. 1925-ben ennek következtében szerbül csak a III. osztálytól kezdve tudnak elfogadható módon olvasni, magyarul pedig csak az V. és VI. osztálybeliek. Történelmet nem tanulnak, viszont földrajzot igen. A magyar beszéd- és értelemgyakorlatok gyengén mennek. Siklós: 1922-ben a szerb tanulók a katolikus, református és az izraelita iskolákba jártak. Evvel a helyzettel a referens nagyon meg volt elégedve, mert így a „magyarságba való beleolvadásuk csak rövid idő kérdése". 1925-ben egy árnyalattal jobb a helyzet. Összesen öt tanköteles korú szerb gyerek volt a községben. Ebből kettő a szerb iskolában tanulta anyanyelvét, egy a katolikus, egy az izraelita, egy pedig a polgári iskolába járt. Az utóbbiak anyanyelvükön az írást, olvasást, hittant a szerb iskolában tanulták. Somberek: A III. osztálytól kezdve tanulják a magyar nyelvet a lelkész-tanítótól. A szerb olvasásban, írásban kellő jártasságot mutattak fel, „azonban a magyar olvasásban, írásban, beszéd- és értelemgyakorlatokban nagyon gyengék". Vémend: Csak annyi adat áll rendelkezésünkre, hogy a lelkész tanítja a 27 szerb tanulót. A tanítás eredményessége nem volt kielégítő, mivel a referens felhívta a tanfelügyelőség figyelmét, hogy adjon a lelkésznek módszertani útmutatásokat. Villány: 1922-ben szünetelt a szerb gyerekek részére a tanítás, mivel iskolájukat a magyar katonaság foglalta le a saját részére. 1924-ben viszont