Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)
Oldalszamok - 207
nyékhez képest. „Most már kezd nála némi saját egyéni tanítási módszer kialakulni." Siklós: A tanító neve Nemes Pál. A Kalajdzsics névről magyarosított. Hat polgári iskolai osztályt végzett, majd jegyzői vizsgát tett. 1925-ben mint nyugdíjas jegyző látta el a tanítói teendőket. A jegyzői működését megelőzőleg mint tanító dolgozott több községben, legtovább, hat évig Magyarbólyban. Jelenleg 60 éves, de tervei között szerepel, hogy a tanítóképző intézet I—II. osztályból összevont vizsgát tegyen Pécsett. Ezt követően pappá szentelteti magát. Somberek: A tanítási feladatokat Neduca István tanító látja el. Makón végezte el a gimnázium I—II. osztályát, majd Battonyán a polgári iskola III-IV. osztályait. Ezt követően apja birtokán gazdálkodott, utána írnokként helyezkedett el. 1925-ben, amikor a referens meglátogatta, magánúton végezte a pécsi katolikus tanítóképzőt, miniszteri engedéllyel. Vándortanítóként végzi munkáját, mivel hétfőn, kedden és pénteken helyben, szerdán és csütörtökön, valamint szombaton a rácgörcsönyi szerb gyerekeket tanítja. A tanítási idő délelőtt 8-12 óra között és délután 14-16 óra között zajlik. Működését 1925 szeptemberében kezdte. A tanítást eddig a lelkész végezte. Villány: A tanító neve Risztics Milán. 1924-ben érkezett a községbe. Okleveles tanító. Vándortanítóként működik. Három napot a helyi iskolában oktat, három napon keresztül pedig a magyarbólyi szerb iskolában látja el a tanítói teendőket. Munkáját tudatosan, szakszerűen végzi, aminek okát a szakreferens abban látja, hogy az illető okleveles tanító. A görög keleti lelkészek látták el azokban a községekben a tanítási teendőket, ahol nem voltak tanítók. Ami a tanításhoz való hozzáértésüket illeti, a szakreferens nem valami jő véleménnyel volt róluk. Kivételt képezett a borjádi kalugyer lelkész, Golub György. Polgári és kereskedelmi iskolát végzett. 1921 óta működött a községben. Tanterv szerint tanít. A helybeli magyar tanítóval a legjobb viszonyban volt. „Ez a lelkész a Baranya megyei görög keleti szerb lelkészek közül műveltség és olvasottság tekintetében kiválik" - írta róla a referens 1925-ben. Lippó: az igaz, hogy a szerb lelkész okleveles tanító volt, Magyarevics Milos, azonban nagyon gyenge eredményt ért el, mivel idős volt már. De elég ideje sem volt ennek a feladatnak az ellátására, mivel három parochiának volt a lelkésze. A község csak 1925-ben kapott fiatal tanítót. Majs: 1922-ben a kerületi esperes, Andrics Dusán látta el a tanítói feladatokat, de csak a tanév végéig vállalta. Jugoszláviába készült távozni. Feladatát rendesen látta el. Utóda 1923-1925 augusztusa között Vidák Simon István lett a lelkészi feladatok ellátásában. A tanítói feladatok is szintén az ő vállain voltak. Több évig mint királyi táblabíró működött. „Nyugalmasabb falusi élet után vágyódott, ezért lett kalugyer lelkész." Magyar hazafiságához nem fért kétség, de a tanításban gyenge eredményt mutatott, amit a hozzá nem értésén kívül idős kora is befolyásolt (1925-ben 80 éves volt). Mohács: 1922-1925 augusztusa között szintén a lelkész tanítja a szerb