Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 192

A névmagyarosítő társaság nevében Telkes Simon a névmagyarosítási szabályokat összefoglaló „Utasítás a névmagyarosításhoz" c. összeállítást, egy buzdító felhívással együtt, 1896-ban elküldte a minisztériumoknak, hírlapoknak, iskolaigazgatóknak, közművelődési egyesületeknek, egyházak vezetőinek stb. Ugyanez év őszén nyílt levelet intézett a lelkészekhez, majd a következő ősszel a budapesti lapokban indított hadjáratot a névmagyarosítás érdekében.

23 „Hogy magyarosítsuk a vezetékneveket?" c. propagandafüzete 1897 és 1906 között négy kiadást is megért. A névmagyarosítás az asszimilációhoz hasonlóan urbánus jelenség volt, ezért a névmagyarosítási akciók is általában nagyobb helységekhez kötődtek. 1899-ben az összes névváltoztatás 49%-a 28 városban történt, ennek többsége (az összes 27%-a) budapesti volt.

24 A vidéki „tömeges" névmagyarosításon a kortárs sajtó kb. 10-20-30 család egyidejű névmagyarosítási kérelmének beadását értette, megkülönböztetve az egyéni kérelmektől. A kérvényezés még nem jelentette magát a névmagyarosítást, mert nem biztos, hogy enedélyezte a belügyminiszter (akár csak formai hiányosságok miatt). A dél-dunántúli régióban többek között Baja, Pécs, Mohács város névmagyarosítási akciói hozhatók fel példaként. Baján 1903-ban egy 20 fős öntevékeny bizottság kezdeményezte a névmagyarosításokat. Tevékenységük a névmagyarosítás szinte minden mozzanatára kiterjedt. Erdélyi Gyula városi főjegyző a felterjesztésekhez szükséges okmánymintákat szerkesztette meg. Mayer Károly szolgabíró a sokszorosításukat vállalta magára. A városi anyakönyvvezetők az anyakönyvi kivonatok kiállításáért járó díjról mondtak le. A lelkészek szintén megígérték, hogy a szegényeknek ingyen kiállítják az anyakönyvi kivonatokat. Többen a névmagyarosítási költségek fedezésére kisebb-nagyobb összegeket ajánlottak fel a szegényeknek. A bajai lapok szerint 35-en jelezték, hogy magyarosítják a családnevüket. Köztük a város országgyűlési képviselője, Reich Aladár.

25 A bajai példa hatására 1904 elején Pécsett is névmagyarosítási akciót indított a névmagyarosítás két legbuzgóbb helyi híve, Földvári (azelőtt Feiler) Mihály tanár, újságíró és Németh Béla ügyvéd, helytörténész. Földvári Mihály az idegen családnevűeket keményen ostorozó és a névmagyarosításra serkentő cikkeket írogatott a Pécs Naplóba. Németh Béla, mint ügyvéd vállalta, hogy díjtalanul intézi a névmagyarosítási ügyeket, és a kérelmeket a városi tanácshoz továbbítja. Majorossy Imre pécsi polgármester Tichy Ferenc tiszteletbeli főjegyzőt bízta meg, hogy segítsen Németh Bélának az írásbeli ügyintézésben. Az akcióra 46-an jelezték névmagyarosítási szándékukat a városnál. Ezenkívül a pécsi posta- és távirdahivatal főnöke 15 alkalmazottja névmagyarosítási kérelméről számolt be.

26 A bajai, pécsi akciók hatására Mohács városában is megélénkült a névma23 7WJt«,1898. 82-92.; Bánffy. 1903. 58-60. 24 Névmagyarosítás 1899-ben. PN, 1900. március 9. 25 Tömeges névmagyarosítás. PN, 1903. december 25.; Reich Aladár Rajkra magyarosított. Magyar név. PN., 1904. február 13. 26 Tömeges névmagyarosítás. PN, 1904. január 16.; Tömeges névmagyarosítás. PN, 1904. január 22.; Tömeges névmagyarosítás. PN, 1904. január 26.; Tömeges névmagyarosítás. PN., 1904. február 6.; Tömeges névmagyarosítások. PN, 1904. február 6.; Magyarosítás. PN, 1904. február 21.