Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 187

NAGY IMRE GABOR NÉVMAGYAROSÍTÁSI AKCIÓK 1896-1918 KÖZÖTT, PÉCS-BARANYA PÉLDÁJÁN Tanulmányunkban az 1896-1918 közötti családnév magyarosítási akciókkal foglalkozunk. A névmagyarosításnál tágabb fogalom a névváltoztatás. A magyarosításon kívül még a névváltoztatáshoz tartozott a rosszhangzású, gúnyolódásra alkalmas nevek (Ondó, Bugyi, Púpos stb.), a túl gyakori nevek (Kis, Nagy, Kovács stb.) megváltoztatása, a családi okokból történő (törvénytelen származás, kompromittálás stb.) névmásítás és más idegen nevek felvétele is.

1 Egy Kolompár nevű személy pl. azért változtatta meg a nevét 1903-ban, mert feszélyezte, hogy a Kolompár nevet cigányok viselik.

2 A magyar hangzású családnevek letételére is több helyi példa említhető, úgymint Csirke, Pogácsa, Kati, Haszon, Galambosi, Kakas, Csontos, Kulacs, Kurucz, Margit, Lengyel, Tálas, Mákos, Zsiros, Csicska, Tőke stb. Kivételesen még idegen hangzású nevek felvétele is előfordult (pl. Szelier, Dragonesen).

3 Az 1898-1918 közötti magyarországi névváltoztatásokra, mint társadalmi mozgalomra az egyértelműség és egyszerűség kedvéért a névmagyarosítás kifejezést használjuk, mert csekély kivételtől eltekintve ez volt a céljuk. A belügyminiszter - akinek kizárólagos hatáskörébe tartozott a névváltoztatások engedélyezése - elvileg nem is járult hozzá idegen hangzású név felvételéhez. Pl. a Gádor családnév felvétele iránti kérelmet azért utasította el 1905-ben, mert „ [...] a választott név nem magyar hangzású és családi névnek alkalmatlan, miért is a kért névváltoztatás nem engedélyezhető."

4 A Máriánovics névre történő változtatást ugyancsak nem engedélyezte.

5 Szintén elvetette Karászi Sándor kiscsányi lakos kérelmét, aki Bencze akart lenni, mert a „ [...] névváltoztatással nem annyira a változtatás, mint a magyarosítás a főczél".

6 A hivatalos névmagyarosítás mellett még beszélhetünk névmagyarosodásról, amikor a falusi közösség vagy a pap, illetve anyakönyvvezető hatósági engedély nélkül magyarított meg olyan idegen családneveket, amelyek könnyen hasonultak a magyarhoz (pl. Kovácsics —> Kovács, Moritz —> Móric, Langh —» Láng stb.).

7 A névmagyarosodásokat - amelyek természetükből következően eleve nem lehettek túl gyakoriak - korántsem egysze1 Benkő, 1948. 40. 2 Ez is névmagyarosítás? PN, 1903. február. 21. 3 A belügyminiszter által engedélyezett névváltoztatások jegyzéke, 1867-1913. BMLLymbus. 4 BML Baranya vármegye alispánjának iratai. 173/1906. 5 Uo. 2325/1905. 6 Megtagadott névmagyarosítás? PN, 1901. április 19. 7 Fülöp, 1985. 47-53.