Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 184

részesedéstbiztosít".

38 A dinamikus Visnya Ernőt a „Pécs a pécsieké" elv irányította tevékenységében, világosan kifejezésre juttatva, hogy a pécsi gazdaság fejlődésének gyümölcsei a város fejlődését kell hogy szolgálják. „Célkitűzésem, a város anyagi és értelmi szintjének növelése érdekében egy olyan városfejlesztő politikának megnyerni a kormányköröket, mely nem juttat mindent a fővárosnak, s reményünk lehet arra, hogy a vidéki városok a haladás gócpontjaivá és az anyagi jólét központjaivá is válnak."

39 (A kezdeményezés rövid távon eredményesnek bizonyult, hiszen korszakunkban idegen pénzintézetek fiókjai nem telepedtek meg Pécsett.) Az általa folytatott üzleti politika igazi sikerét az mutatta, hogy az összeomlás ellenére - a sikeres vagyonátmentésnek is köszönhetően - az 1924-ben megalakult Nemzeti Bank első hitelinformációs jelentésében a Pécsi Takarékpénztár mint az ország egyik legtőkeerősebb vidéki takarékpénztára szerepelt.

40 Mindezek az eredmények megmutatták, hogy a századfordulóra megerősödő pécsi bankpiac stabilitása a nehézségek ellenére is töretlen maradt, s bár a két világháború között még alakult ugyan két bank a városban (melyek közül az egyik a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank fiókjaként működött), a Pécsi Takarékpénztár továbbra is (1948-ig) a helyi pénzügyi élet intézményi központja maradt. A pécsi pénzpiac fejlődésének e rövid áttekintése több tanulsággal szolgálhat a dunántúli városok korabeli gazdasági fejlődésére vonatkozóan. Amint az Pécs esetében igazolható volt, a helyi gazdaság a több évtizedes visszaesést és a szerkezetváltást követően a századfordulóra megerősödő vállakózásainak köszönhetően egy fellendülőben lévő gazdaság képét mutatta, bár az ipari és kereskedelmi vállalkozások számát és pénzintézeteinek tőkeerejét tekintve elmaradt a keleti országrész - hosszabb ideje prosperitást mutató - regionális központjai mögött. A helyi piaci keretek közül kiemelkedő, nemzetközi hírnévre is szert tevő vállalkozások tulajdonosai, részvényesei a városi pénzintézetek vezetőivel szorosan együttműködve, a helyi gazdaság elitjeként nagy erőfeszítéseket tettek a pécsi pénzpiac megerősítésére. Ez nemcsak a pénzintézetek tőkeerejének ugrásszerű megnövekedését, illetve a budapesti és a külföldi tőkéknek a pécsi részvénytársasági alapításokba történő bevonását jelentette, hanem azt is, hogy a város hitelélete - a nagyobb mennyiségű mobilizálható tőke birtokában - kilépve a szűk városi és regionális keretek közül a fővárosi pénzpiacon is egyre aktívabb üzleti tevékenységet folytatott, olyannyira, hogy már 1923-ban szükségessé vált a Pécsi Takarékpénztár fővárosi fiókintézetének megnyitása Budapest központjában, a József nádor téren, amely az egyetlen vidéki pénzintézeti fiókként egészen az államosításig működött a fővárosban.

41 A Takarékpénztár vált a városi közpénzek kezelőjévé, és a századelőn megsokasodó kommunális beruházások finanszírozásával a város legfőbb 38 BML XI. 204. (10. A Pécsi Takarékpénztár) jegyzőkönyv a három pénzintézet 1918. ápr. 17. megállapodásáról. 39 Interjú Visnya Ernővel., Pécsi Napló 1927. január. 23. 4. 40 OL Hitelinformációs jelentések Z. 6. BML, XI. 204/K. Idézi Siptár Lajos, 1946. 41 Siptár 1996 = Siptár L.: i. m. 67., valamint Siptár L. m.s., Emlékezés a Pécsi Takarékpénztár alapításának 150.évfordulójára (kézirat) 1995. május 2. BML XI. 204/k.