Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 185

hitelezőjévé is. Az újonnan megépült villamosvasutak, vízvezetékek és a városi közvilágítás nem országos forrásból létesültek, hanem a helyi pénzemberek közreműködésével, akik, részvényesként ott ültek az üzemeltető vállalatok igazgató tanácsában. A bankok és takarékpénztárak épületei az egyre izmosodó bankok prosperitásának jelképei voltak: nemcsak a városi bankok erejét demonstrálták, de a város fejlődésének is kifejezőjévé váltak. A Pécsi Takarékpénztár volt a város egyik legnagyobb építtetője, és például a főteret körbefogó tizenhat épületből - melyek egyike a Takarékpénztár székhelyéül szolgáló bankpalota - nyolcnak megépítése szorosan kapcsolódik a pénzintézethez. Ugyancsak a Pécsi Takarékpénztár finanszírozta a városi kistisztviselők számára létesített Megyeri kertváros családiházas övezetének megépítését (a „pécsi Wekerletelep").

42 A századforduló városait jellemző építési láz olyannyira tartós nyomot hagyott a városképben, hogy az akkor megteremtett városi keretek máig hatóan befolyásolhatják városaink fejlődését és képét. Mindezeken túl a bankárok mecénási jótékonysági tevékenysége is jelentős volt a város fejlődése szempontjából, s a pénzintézetek számára nemcsak a szorosan vett üzleti tevékenység hozott hírnevet és helyi közmegbecsülést. Általában a jelentősebb pécsi bankok mérlegkönyveiben külön tételként szerepeltették a köz- és jótékonysági célokra fordított kiadásokat. A helyi pénzintézetek így sokkal inkább kifejezőjévé váltak a lokális vállalkozói és közérdeknek, mint az idegen, fővárosi bankok fiókintézetei. A pécsi vizsgálatok alapján talán nem túl merész az a megállapítás, hogy a dualizmus első felében - az Osztrák-Magyar Bank fiókállítási stratégiájában eléggé elhanyagolt - a dunántúli bankpiacokra való lassú jegybanki behatolás összefüggésben állhatott az egyes városok átmeneti gazdasági hanyatlásával (Győr, Pécs), illetve azzal, hogy az újonnan kiemelkedő központok (Szombathely, Székesfehérvár) fejlődése is csak a századfordulóra teremtette meg a regionális pénzintézeti centrum kialakulásának feltételeit. A 19. század utolsó évtizedéig a városi elit által fizetett adók elég lassú, kismértékű fejlődése a vállakozó-polgárok tőkeszegénységére utal, csakúgy mint a jegybanknak a dunántúli városi pénzpiacokra vonatkozó „hitelinformációs jelentései". A dunántúli bankpiacok életében a döntő változás időszaka azonban nem a kiegyezést követően, a gründolás első virágkorában következett be, hanem kissé megkésve, a századforduló táján indultak el a régió városai a dinamikus fejlődés útján. Az ekkor bekövetkezett változások bemutatásához, illetve a teljes értékű kép kialakításához további helyi kutatásokra, a városhálózat több tagját érintő összehasonlító elemzésekre lenne szükség. RÖVIDÍTÉSEK BML = Baranya Megyei Levéltár OL = Országos Levéltár DTI = Dunántúli Tudományos Intézet 42 Beck 1995 - Beck K.: Emlékezés a Pécsi Takarékpénztárról. 1995. május 2. 161-168. In: Siptár L.: (szerk.): A Pécsi Takarékpénztár Rt. Története. Pécs, 1996.