Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 183

lalatok egész sorát hívta életre, s abból a háromemeletes palotából szinte hadvezéri pálcával irányította Pécs közgazdasági életét, melynek legtöbb idegszála dolgozószobájában fut össze... pénzügyi szakember volt a mesterséggel járó ridegség és üzleti szellem nélkül... gavalléros gesztusai sok intézménynek és sok szegénynek váltak hasznára." Fontos közéleti személyiség, 30 iparvállalat és pénzintézet igazgatósági tagja, a Kamara elnöke, TÉBE körzeti elnöke, felsőházi tag. Több civil egyesületnek volt mecénása, de a Mecsek Egyesületben és a helyi Automobil Klubban vezető tisztséget is betöltött.

35 A világháború alatti inflációs időszakban sikeres üzletpolitikájával mérsékelte a bank értékpapírban és záloglevelekben történő tőkekihelyezéseit, növelte a folyószámla üzletág jelentőségét, valamint tovább erősítette az intézet likviditását - felismerve a város iparában rejlő fejlesztési lehetőségeket - az iparvállalati érdekelteség további növelésével és „inflációbiztos" ingatlan vásárlásokkal.

36 A másik kiemelkedő vezető banktisztviselő Bolgár Tivadar volt, aki a kereskedelmi akadémia elvégzése és a fővárosi székhelyű Leszámítoló Banknál, a pécsi légszeszgyárnál eltöltött gyakornokoskodás után lett a Pécsi Kereskedelmi és Iparbank vezérigazgatója. Színes közéleti tevékenységét a helyi sportvezetői és országos sportlapszerkesztői tevékenysége, valamint az Európában elsőként megnyitott pécsi világháborús hadikiállítás (1914. okt.) és a városi mentőszolgálat megszervezése fűződik a nevéhez. Megvizsgálva a pécsi pénzintézetek mérlegadatait, világosan kitűnik, hogy a banki üzletek forgalma a századforduló táján ugrásszerűen megnövekedett, az intézetek egyre tőkeerősebbé váltak, sok tekintetben megelőzték a dunántúli vetélytársakat, például Győrt, amelyik váltótárcáját és betétállományát tekintve elmaradt Pécs mögött.

37 A pécsi gazdasági és pénzügyi élet fellendülésével párhuzamosan megnőtt a fiókhálózatot kiépítő fővárosi nagybankok érdeklődése a helyi pénzintézetek iránt (annál is inkább mert csak egyetlen budapesti banknak volt helyi fiókja), ami azonban a pécsi pénzvilág merev ellenállásába ütközött. A három legnagyobb pécsi pénzintézet (a Pécsi, a Pécs-Baranyai Takarékpénztár, ill. a Kereskedelmi és Iparbank) 1918 elején megállapodott a pécsi pénzpiac integritásának védelmében: „A jelen megállapodást létesített pénzintézetek egyike sem fog budapesti, wieni, vagy bármely vidéki pénzintézettel olyan szerződést létesíteni, mint fúzió, affiliáció, érdekközösség, szerződéses megállapodás stb. melynek következtében valamely ilyen pénzintézetnek a saját ügyvitelnek befolyást..., ill. összes üzleteiben 35 Zsadányi-Kalmár 1928 = Zsadányi-Kalmár: Pécsi fejek. Pécs, 1928. Interjú Visnya Ernővel. Pécsi Napló (Pécs) 1927. január 23., 4., Visnya Ernő: evangélikus polgárcsalád sarja, nagyapja pesti ügyvéd, apja már a Pécs-Baranyai Takarék vezető tisztviselője; 1898-től a Pécsi Takarékpénztár alkalmazottja, 1915-től elnök-vezérigazgatója, felsőházi tag. 36 Siptár 1996 = Siptár L.: i. m. 49., Á Takarékpénztár 1917-ben részt vett a fővárosi Magyar Agrárés Járadékbankkal a Villányi Pezsgőgyár és a Beremendi Cementgyár vagyonkezelésében és értékesítésében. Érdekeltségének arányát 1917-ben tovább növelte a Pécs-Baranyai Központi és a Somogy megyei Takarékpénztárnál. 37 Siptár 1996 = Siptár L.: i. m. 44., A pécsi takarékpénztár súlyának ugrásszerű növekedését mutatta, hogy az intézet saját tőkéje 1895 és 1913 között több, mint 300%-al növekedett; az üzleti forgalma viszont 1913 és 1918 között közel 500%-os megugrást mutatott, persze egy inflációs időszakban.