Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 174

húzódó összefüggő városi övezet és a gazdasági és urbanizációs fejlődés környezetére is kisugárzó dinamizmusát mutató ún. innovációs zóna jött létre. A leggyorsabban fejlődő regionális centrumok valóban a keleti régióban helyezkedtek el. Ezek után felmerülhet a kérdés, hogy az elmaradottnak nem tekinthető nyugati országrész, a Dunántúl területén fekvő városok a századforduló időszakában nem produkáltak olyan látványos urbanizációs fejlődést, illetve miért emelkedtek ki kevésbé a településhálózatból a századforduló időszakában, mint a periférikusabb keleti régiók nagyvárosai.

7 Az sem volt véletlen, hogy a tíz legnagyobb pénzintézeti vagyont felmutató vidéki város közül nyolc ez utóbbi régióban volt megtalálható. Kétségtelen, hogy a sűrűbb településhálózatú Dunátúlon sokkal több volt az alacsonyabb hierarchiájú városi központ, melynek következtében az innováció és az urbanizáció eleve több növekedési pólusra koncentrálódott, melyek egymás között osztották fel a banki vonzáskörzeteket. Az alacsonyabb hierarchiájú városok átvállalva a városi funkciók egy részét, tovább csökkentették a dunántúli regionális központok (Győr, Pécs, Székesfehérvár, Szombathely) jelentőségét. Következésképpen a Dunántúlon a „ városképző erők " - bár erősek voltak - sokkal szétforgácsoltabban jelentkeztek, mint az ország keleti részeiben. A négy dunántúli regionális centrum (Pécs, Szombathely, Győr, Székesfehérvár) jellegzetes „térszerkezeti négyszöget" alkotva - részben egymás között osztotta fel a régió pénzintézeti vonzáskörzeteit is.

8 Ez közvetlenül megmutatkozott abban is, hogy a korán - a 19. század közepén - kialakult dunántúli bankpiacok helyi pénzintézeteinek tőkeereje különösen a keleti országrész centrumaihoz hasonlítva - lecsökkent a századfordulóra, s a pénzintézeti vagyonok alapján kialakított város rangsornak csak a 15. és 20. helyeit foglalták el 1909-ben. (1900-ban még a 9. és a 22. helyet.) Ha pedig az általunk vizsgált 13 vidéki regionális bankcentrum rangsorát nézzük, kitűnik, hogy a dunántúli négy regionális centrum a lista végét foglalja el. A magyar városok virilisei által 1910-ben fizetett átlagos adóösszegek ugyancsak ez utóbbi városok alacsonyabb hierarchiáját jelzik; amíg a befizetett adóátlagok Aradon, Temesváron és Kolozsváron jóval 2000 korona fölött voltak, addig a Győrött, Pécsett vagy Szombathelyen a legtöbb adót fizető polgárok átlagai nem érték el ezt az összeget.

9 A Dunántúl - a fentiek ellenére is - hagyományosan az ország egyik legfejlettebb régiójának tekinthető a dualizmus korában is, ami egyenesen 7 Hechter 1975 = Hechter, M.: Internal Colonialism. The Celtic Fringe in British National Development, 1536-1966. New York. 9-23. A Brit-szigetek belső ún. Kelta perifériáinak modernizációs fejlődését vizsgálva empirikus adatokkal alátámasztva bebizonyította, hogy a perifériajelleg erősödésével a településhálózat hierarchikus tagoltsága erősödik. 8 Vörös 1971 = Vörös K.: Gazdaság és társadalom a dualizmus korában. In: Győr. Várostörténeti Tanulmányok. Győr 1971. 348. „az Északnyugat-Dunántúl viszonylatában Győr hitelügyének korábbi jelentősége megmaradt, sőt nőtt is; sem Pécs, sem Nagykanizsa növekedése ui. nem Győr ellenében, hanem az általuk jelzett kereskedelmi irány és kapcsolat jelentőségének növekedése folytán következett be." 9 Thirring 1913 = Thirring G.: A magyarországi városok statisztikája. Bp., 1913., 286-288.