Baranya. Történelmi közlemények 9-10. évfolyam (1996-1997)

Oldalszamok - 175

következik a fekvésből, a gazdaság színvonalából, a közlekedéshálózat és a települések fejlettségéből, amit a lakosság életszínvonala és polgárosultsága is alátámasztott. A régió előnyös helyzetét erősítette azonban a városhálózat nagyobb sűrűsége, magának az urbanizációnak az egyenletesebb eloszlása és a városfejlődés kontinuitása. A Dunántúl a városoknak és a többé-kevésbé városias jellegű településeknek nagyon sokféle változatával dicsekedhet évszázadokig visszamenően, amely a városfejlesztő tényezők minőségében és mértékében is megmutatkozott. Ugyanakkor arra is mind többen felfigyeltek, hogy a térség korszakunkban átmenetileg elvesztette korábbi dinamizmusát: „A Dunántúl szerzett fölényét ma is tartja, ugyan pillanatnyilag sokfelé a fáradtság jelei mutatkoznak népességén; abban a polgárosodó világban amit a 19. század hozott."

10 A 19. század második felében az új típusú kereskedelmi, közlekedési funkciók kiépülése erős szelekciót indított el a Dunántúl tradicionális városhálózatán belül, amely legerősebben a szabad királyi városok szintjén jelentkezett. Az alföldi és a Duna menti városi vetélytársak, és nem utolsó sorban az új főváros versenyének jelentkezésével a Dunántúl szabad királyi városainak átmeneti visszaesése figyelhető meg, amely együttjárt a hagyományos kereskedelmi szerepkörük lehanyatlásával. (A borkereskedelem visszaszorulása erőteljesen érintette Rusztot, Kőszeget, Pécset, Esztergomot, Kismartont stb.).

11 A városhálózat modernizálódásának és átformálódásának egyik következménye tehát a tradicionális szabad királyi városok hanyatlása. Ugyanakkor a korábban jelentős kereskedelmi funkcióval rendelkező tradicionális polgárvárosok (Pécs, Győr) gazdasági fejlődésében - ellentétben a végérvényesen lehanyatló kisebb városokkal - a 19. század utolsó harmadában egy törés figyelhető meg, amely a helyi gazdaság szerkezetváltásának átmeneti nehézségeiből fakadt. Győr esetében azonban a dunai gabonakereskedelemnek az 1880-as években bekövetkező végleges hanyatlása, illetve a hagyományos piaci kapcsolatok megszűnése szerencsésen egybeesett a helyi, de leginkább a külföldi ipari tőkebefektetések új hullámával, melynek következtében a kedvező fekvésű város az ország egyik legjelentősebb ipari központjává vált.

12 Elsősorban a helyi gazdaság késői szerkezetváltásából fakadó gazdasági változások (dunai kereskedelem lehanyatlása, borkereskedelem hanyatlása) barométerként tükröződtek a helyi pénzügyi élet átalakulásában is.

13 Nézzük ezt most meg egy kissé részletesebben! A pénzintézeti hálózatnak a kiépítése itt igen korán - jóval a kiegyezés előtt - megkezdődött. Győrben már 1839-ben fiókot létesített az Oszrák Takarékpénztár, kihasználva a közeli fekvésből adódó előnyöket, de a következő évtizedben a jelentősebb dunántúli városokban egymás után alakultak helyi alapítású takarékpénztárak (Sopron, Győr, Pécs, Székesfehérvár, Nagykanizsa, Veszprém, Kőszeg, Eszter10 Bulla-Mendöl 1947 = Bulla B.-Mendöl T.: A Kárpát-medence földrajza. Bp., 1947. 345. 11 Rúzsás 1966 = Rúzsás L.: Városi fejlődés a Dunántúlon a 18-19. században. (In: MTA DTI. Értekezések 1964/65.) Bp., 1966. 214-215. 12 Vörös 1971 = Vörös K.: Gazdaság és társadalom a dualizmus korában. In: Győr - Várostörténeti Tanulmányok. Győr, 1971. 328., 332-333. 13 Rúzsás 1966 - Rúzsás L. i.m. 216-217.