Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

TANULMÁNYOK - SONKOLY KÁROLY: A bikali uradalom és a Puchner-kastély története

uralkodótól.

28 Egyéb donáciős levelek mellett, a megvásárolt Rindsmaul birtokra is adományt kapott, amely így fíágon is örökölhetővé vált.

29 Tekintélyét mutatja, hogy az újkorban - Honsbruch grófot leszámítva - ő volt az egyetlen, a pécsi székesegyházban eltemetett, világi személy.

30 Fiai tovább gyarapították a jószágot, amely a XVIII. sz. végére a legnagyobb, baranyai középnemesi birtok lett. Több falura kiterjedő területe meghaladta a 30 000 kh-t.

31 A legtöbbre a legidősebb fiú, Petrovszky Ferenc (1720-1763) vitte. Feleségével, a gazdag, fiúsított örökösnővel, Horváth Krisztinával került a család kezére a bükkösdi uradalom.

32 A vitéz huszár óbester báróságot is szerzett a Petrovszkyaknak.

33 A hétéves háborúban tanúsított hősiességéért megkapta a Katonai Mária Terézia Rend lovagkeresztjét.

34 Ez feljogosította volna arra, hogy folyamodjon a rangemelésért, amit el is nyertek a kitüntetettek.

35 E formális aktusra nem került sor, mert Ferenc nem egészen egy év múlva, 1763 elején, kevéssel a háború befejezése előtt meghalt.

36 A szakirodalomban ezért szerepel néhol - tévesen báróként.

37 Három fia építtette a bükkösdi kastélyt. Közülük Petrovszky Zsigmond (1747-1799) jutott a legmagasabb polcra, elnyerve a második alispáni tisztet.

38 A birtokszerző Petrovszky I. József 3 fia, Ferenc óbester, II. József (7-1784 k.) táblabíró és I. Sándor (7-1784 k.) alezredes osztatlanul birtokoltak, miután 1751-ben kifizették lánytestvéreiket.

39 Ferenc halála után, nagykorúságuk elértével, az ő 3 fia, Zsigmond, János (1749-1803) és II. Sándor (17601789) léptek a helyébe, akik anyai örökségüket, a bükkösdi uradalmat is közösen bírták.

40 A források vizsgálata alapján az a véleményünk, hogy a család pécsi házain,

41 egy feltételezett, mindszenti (Felsőmindszent) kúrián,

42 a még Horváth Dániel építtette, bükkösdi ki s kastélyon

43 és az itt 1786-ban emelt, nagyobb kastélyon

44 kívül nem volt Baranyában más rezidenciája a Petrovszkyaknak így Bikaion sem.

45 28 Andretzky, id. h.; Angyal, 1910/3., 86-87. 29 Lásd a 26. j.-ben hozott osztálylevélben. 30 Szőnyi Ottó: A Pécsi Püspöki Múzeum kőtára. (Pécs, 1906), 260., No. 787. 31 H Pálffy Ilona: Baranya megye 100 holdnál nagyobb birtokai és birtokosai a XVIII. századtól napjainkig. Magyar Statisztikai Szemle (1933/12.), 972-988; Hengl, III., 65-66.; Bán Péter: A földbirtoklás szerkezete Baranya vármegyében a 18. század végén. Baranya, III./2. (1990), 3546. (Lásd még az 58. j.-ben hozott munkát). 32 Angyal, 1899, 69. Sonkoly. 33 Eletének és katonai pályájának jó összefoglalása: Wurzbach, Th. XXII., 131-133. 34 Uott., 132., 133.; Felszeghy, 113., 194-195. A bükkösdi kastélyból a pécsi múzeumba került portréján viseli a kitüntetést. 35 Felszeghy, 125. (a Rend alapszabályának 37. pontja). 36 Wurzbach, Th. XXII., 132-133.; Felszeghy, 194-195. 37 Pl.: Wurzbach, id. h.; Felszeghy, id. h. 38 A család tagjainak archontológiájára a 27. j.-ben hozott munkák, elsősorban Angyal, passim és Odor passim. 39 Lásd a 26. j.-ben hozott osztálylevelet. 40 Az ismert források pl. a vármegye iratai is ezt tanúsítják. 41 Madas, 325., 492., 660. 42 Meglétét annak alapján feltételezzük, hogy Petrovszky I. József idejében több irat birtokai központjának nevezi, s több dokumentumot is itt kezeltek. 43 Ez a ma már erősen átalakított, Kossuth L. u. 46. sz., földszintes épület. 44 Genthon, 108. 45 Ezt a következtetést vonhatjuk le a XVIII. sz.-i, írott források elemzéséből, pl. az 57. j.-ben felhozandó panaszlevélből is.