Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

TANULMÁNYOK - SONKOLY KÁROLY: A bikali uradalom és a Puchner-kastély története

A levéltári dokumentumokból kiderül, hogy a XVIII. sz. közepén-második felében a nagykiterjedésű Petrovszky birtok több igazgatási egységre oszlott. Ezek egyike a bikali uradalom, amelyhez Bikaion kívül Marőc és Köblény tartozott. Itt is komoly változást jelentett az, hogy az udvari főnemességhez tartozó Rindsmaul gróf után egy helybéli földesúr kezére került a jószág, aki több gondot fordítottra. A jövedelmezőséget telepesek behívásával növelte. Az 1734-es conscriptio domestica szerint 1733-ban érkeztek német parasztok Marócára, Schwarzwald vidékéről, az elköltözött rácok helyére. Ugyanebben az évben elszászi németek népesítették be az addig puszta Köblényt. Az említett forrás itt 11, Marócon pedig 10 családfőt hoz. Bikaion a korábban letelepített horvátok gyarapodnak. Ekkor már 24 telkes jobbágy családfő él itt.

46 A megye más, horvát telepes faluihoz hasonlóan, végig a XVIII. sz.-ban jelentős a dohánytermesztés szerepe a községben. 1737-ben például 1126 pozsonyi mérő dohány termett,

47 1 75 2-ben pedig 2419 libáról írnak.

48 A falu gazdagságát mutatja, hogy a visita canonicák 1729-től folyamatosan említik a községi tanítókat.

49 A lakosság számának növekedését tanúsítja közvetve az is, hogy a Szt. Jakab templomot 1743-ban 3 öllel bővítik.

50 Köblényben ekkor csak fa harangláb áll, de említik a falun kívül álló, középkori templomromot.

51 Maróc szintén romos, középkori templomát a lakosok a század közepén fával állítják helyre.

52 Bikáira a XVIII. sz. második felében, a környező falvakból és Tolnából evangélikus svábok költöztek be a horvátok mellé,

53 s hamarosan, közös tető alatt, oratóriumot és iskolát emeltek maguknak, romlandó anyagokból.

54 Az 1767/68-as conscriptio animarumok szerint Bikal lakosainak többsége rk. horvát, a németek között csak 6 rk. család van.

55 A szomszédos, német falvak színkatolikusok. Marócon 281, Köblényben pedig 284 lelket hoz e forrás.

56 Ez az időszak, 1766-67, a Mária Terézia-féle urbárium bevezetésének kora. A rendezés a könnyebb terheket viselő telepesek helyzetét általában rontja, de a földesurak már korábban is elkezdték követeléseik felsrőfolását.

57 Az ekkor keletkezett, bőséges iratanyag jobb betekintést enged a falvak életébe. Bikaion ekkor 63 15/32 telken osztozik 115 jobbágy, s mellettük még 16 házas zsellér él a községben. Köblin 19 20/32 telke 36 jobbágycsalád között oszlik meg és 15 házas zsellér szerepel a forrásban. Marócon a 36 jobbágycsalád 18 1/32 úrbéres 46 BML, IV. 6. b., Tom. 23., pp. 557-558. (Marcza), pp. 557-560. (Bikály), pp. 565-566. (Köblin). 47 BML, IV. 6. b., Tom. 27., pp. 57-58. 48 BML, IV. 6. b., Tom. 47., pp. 32-33. 49 Brüsztle, II., 232-; Merényi, 36-37.; Petrovich Ede: Baranya megye XVIII. századi népoktatása az Egyházlátogatási jegyzökönyvek tükrében. BH. 1971 (1972), 157-190. (162-163). 50 Brüsztle, II., 232.; Schematizmus, 206. 51 Brüsztle, III., 388. 52 Uott. 53 Pesti, 75.; Hengl, II., 73. 54 Krailling János: A Dél-Dunántúl késő barokk lutheránus templomépítészete. Epítés-építószettudomány. XXII./3-4. sz. (1991), 293-298. (297.) (téves datálás). 55 Ferdinand Hengl: Die deutschen Familien im Komital Baranya - Branau/Ungarn in den kirchlichen Seelenlisten 1767-1768. (Karlsruhe, 1990). 22. 56 Uott., 116., 180-181. 57 Erre jó forrás a bikali jobbágyok egy panaszlevele 1766-ból, amely elsorolja megnövekedett terheiket (BML, VII. 2. f., II. pallium ?). Az irat másolatát Füzes Miklós tud. kutatótól kaptuk. Segítségét itt köszönjük meg.