Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

TANULMÁNYOK - HUDI JÓZSEF: A nemesi községek szervezete a XVIII-XIX. században

HUDI JÓZSEF A NEMESI KÖZSÉGEK SZERVEZETE A XVIII-XIX. SZÁZADBAN A későfeudális korban a magyar jogrendszer a községeknek három történeti típusát különílette el: a lazább földesúri függés alatt álló, gazdasági-igazgatási-kulturális szerepkört is ellátó mezővárost (oppidum), a földesúri joghatóságtól függő jobbágyközséget, valamint a földesúri jogokkal élő nemesi községet, melyet „a tulajdonosok maguk igazgattak".

1 A földesúri birtokigazgatás rendszerébe ágyazott községek jogállását, önkormányzati viszonyait rendszerint a földesúrral kötött magánjogi szerződések (contractusok) szabályozták. Az állam csupán az úrbéres községek igazgatásának regulációját tekintette feladatának. Mária Terézia 1767-ben kiadott úrbéri rendelete - mely 1848-ig érvényben volt - a községi tisztújításnál biztosította a földesúr befolyását.

2 A községi igazgatás törvényi szabályozására 1848 előtt mindössze egy alkalommal került sor. Az 1836:20. tc. a rendezett tanácsú községek jogosítványait rögzítette, de a hagyományos községklasszifikáciőn nem változtatott.

3 Magyarország későfeudális kori lakosságának közel 5%-át kilevő nemesség derékhadát a köznemesek alkották. E rendi kategóriát történeti köztudatunk gyakorta a „vármegyét irányító" jómódú középbirtokos nemességgel azonosítja, holott a birtokostársadalom 90%-át már a XVI. század közepén a kisbirtokos köznemesség tette ki.

4 Hasonlóképpen vélekedik a jeles agrártörténész is, akinek becslése szerint a XVI-XVIII. században a köznemességnek kb. kétharmada a szegény, vagy éppen a birtoktalan kisnemesekből verbuválódott.

5 Tény, hogy a XVI-XVII. században parasztok, katonák, polgárok tízezrei szereztek címereslevelet, s emelkedtek a kiváltságos nemesek közé.

6 Akisbirtokos nemesek - az egytelkes és egyházi nemesek: curialistae et praedialistae - aránya ennek megfelelően fokozatosan csökkent.

7 Bár az egytelkes (curialista) nemesek településrendje már a XIII-XIV. században kialakult, a nemesi falvak töretlen fejlődéséről nem beszélhetünk. A török térhódítás idején ugyanis nemesek tömegei menekültek a hódoltsági 1 Csizmadia 1976. 53-54. 2 Az úrbérrendezés adatfelvételeiről és körülményeiről Felhő 1957, a dunántúli úrbéres viszonyokról Felhő 1970. 3 Csizmadia 1976. 53-54. 4 Maksay 1980. 181-194. 5 Szabó 1976. 241. 6 Áldásy 1923-1942. 7 A nemességről összefoglalóan, közérthetően, de sok vitatható megállapítással Ölyvedi 1930, a nógrádi birtokviszonyok hosszú távú elemzését elvégezte Pálmány 1985. Az egyházi nemesekről Csizmadia 1978. Ethey 1942. Gecsényi 1987. Holub 1944-46. LengyeL 1971. Ozorai 1887.