Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

TANULMÁNYOK - HUDI JÓZSEF: A nemesi községek szervezete a XVIII-XIX. században

peremzónákba, a királyi Magyarország, illetve Erdély területére, ahonnan a felszabadító háborúkat követően csak egy részük tért vissza eredeti lakóhelyére.

8 A visszatelepülést és a birtokjog elismerését a Habsburg udvar gazdaságpolitikája is nehezítette, amely a visszaszerzett területeket kincstári tulajdonnak tekintette.

9 Az egytelkes nemesi falvak történeti folyamatosságáról elsősorban a dunántúli (főként észak- és nyugat-dunántúli), a felvidéki és kisebb részt az erdélyi vármegyékben beszélhetünk.

10 Az elmúlt két évtizedben végzett, s mára kiterebélyesedett kutatások szerint a curialista nemesek községi önkormányzata - XVI. és XVII. századi előzmények után - a XVIII. század közepére szilárdult meg. Az elkülönült elöljáróság (bíró és esküdtek), mint a faluközösség jogi képviselője a XVIII. század második harmadában már a vizsgált Baranya, Heves, Vas, Veszprém és Zala vármegyében, a nemesi falvak többségében kimutatható.

11 A XVIII. században hasonló fejlődés mutatható ki Bars, Bihar, Borsod, Fejér Gömör, Nógrád, Somogy, Soporon, Szabolcs, Szatmár vármegyében is.

12 Az ország közepes nagyságú, de fejlettebb megyéi közé sorolható Veszprém s A Habsburg udvar birtokpolitikájáról Nagy 1971. 23—43. A dunántúli megyék nemesi migrációjához Glószl991. 8-13. Hudi 1986. 99-109. 9 Nagy 1971. 23. 10 Maksay Ferenc településtörténeti munkája (Maksay 1971) foglalkozik a nemesi községek településrendjével is, de azokról máig nem készült településföldrajzi tanulmány, amely kimutatná, hogy hol éltek viszonylag zárt tömbben, ill. szétszórtan curiális nemesek. A nemesi község a németországi területeken teljesen ismeretlen volt. 11 Baranyáról Haas 1845. és Ódor 1989., Hevesről Alsó 1928., Rotkai 1977. Soós 1975. és Török 1989. Vas megyéről Benczik 1993. Veszprém megyéről saját tanulmányaim, továbbá lla-Kovacsics 1964. Magyar 1984. Zaláról Cserjést 1937., 1939. Degré 1976. Kovacsics 1991. Kovacsicslla 1988. és Halász 1987., 1994. Degré Alajos Zalán kívül a többi megyét is áttekintette, dolgozata alapvető jelentőségű a téma kutatói számára. A főként dunántúli kisnemesi levéltárak fennmaradt iratanyagáról jó áttekintést ad Baán 1942—45. 12 Barsról Révay 1942. Biharról Rettegi 1971. Borsodról Barsi-Tóth 1989. Fejér megyéről Degré 1980. Gömörről Lajos 1979. Győr megyéről Dominkovits 1991., 1992. Nógrádról Pálmány 1993., 1994. Pest megyéről Horváth 1982. Somogyról Kanyar 1989. Sopron megyéről Dominkovits 1994. Horváth 1976. Kiss 1973a., 1973b., Soós 1937. 1941. Szabolcs megyéről Láczay 1979. Szatmárról Kávássy 1985., 1989. Nemesvámos XVIII. századi pecsétje. (Gáty István rajza)