Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

TANULMÁNYOK - SONKOLY KÁROLY: A bikali uradalom és a Puchner-kastély története

7 telkes jobbágy családfő szerepel a conscriptio domestica-ban.

16 Köblény 1716-ban erdős terület,

17 s az 1730-as évekig praedium maradt. Bikal földjeit még 1719-ben is az egregyi, karászi és maróci parasztok művelik,

18 s csak 1720 körül települnek be rk. horvátok, a kamara támogatásával.

19 Az 1721-es háziadó összeírás már 14 telkes jobbágy családfőjét hozza, ugyanekkor Marócon 8 család él.

20 Az 1720-as évek elején gr. Rindsmaul Farkas

21 jelentős, baranyai birtokadományt kap, amely magában foglalja a későbbi, bikali uradalmat is. A donáció pontos dátumát nem ismerjük. A háziadó összeírások által 1719-ben és 1721-ben még kamarai birtokként hozott falvak csak 1724-ben szerepelnek a „Bona Rindsmauliana"-nál.

22 Az 1721-es, Bohus-féle kánoni vizitáciőban Bikal Vásárosdombó filiája.

23 Ebből az időszakból a legfontosabb, a községre vonatkozó forrásunk a Domsics-féle, 1729-es visita canonica, amelyből azt is megtudhatjuk, hogy a horvát telepesek 1726-ban templomot építettek maguknak, enyészeti anyagokból.

24 Ebben az évben létesült a bikali rk. plébánia.

25 A Petrovszky-birtoklás kora (1732-1826) és a kamarai kezelés Rindsmaul gróf örököseitől a három falut - több másikkal együtt - 1732-ben megvásárolta Petrovszky I. József (1688-1737), Baranya vármegye alispánja.

26 A köznemesi származású, Győr vármegyéből Tolnába költöző, majd Baranyában letelepedő férfi saját tehetségére támaszkodva emelkedett a bene possessiones, a középnemesség szintjére, rangot és birtokot szerezve.

27 1735-ben, baranyai birtokainak központja után a mindszentfalvai előnevet nyerte el az 16 BML, IV: 6. b., Tom. 7., pp. 4-5. 17 Vajda, 11. 18 Hengl, II., 71. 19 Az 1719-es conscriptio domesticában még nem szerepel a falu, az 1721-es viszont már hozza (lásd 20. j.). Pesti, 75. 20 BML, IV. 6. b., Tom. 10., pp. 3-4. 21 A családról lásd: Nagy L, IX., 754-755.; Csergheö, IV., 545., Taf. 391.; Kempelen, IX. 128. Az adományról: Várady, 520.; Rúzsás, 13. 22 BML, IV. 6. b., Tom. 12., pp. 29-30. 23 Brüszlle, II., 231.; Schernatizjnus, 206. 24 Merényi, 36. Lásd még 23. j. 25 Lásd 23. j. 26 A család különféle birtokaira, megszerzésükre, stb. jó forrás Petrovszky I. József örököseinek 1751-es osztálylevele a Hiteleshelyi Levéltárban (BML XII. L, Fasc. C +, No. 57.). Ebben 1733 szerepel a vásárlás éveként. Ezzel szemben 1732 októberi dátumot visel egy erre vonatkozó contradictio (BML, XII. 1., Fasc. E +, No. 37.). Az ellentmondás miatt a birtokbevezetésre valószínűleg csak 1733-ban került sor. 27 A Petrovszky család baranyai ágára, I. Józsefre és leszármazottaira vonatkozó, publikált adatok elsősorban a helyi munkákból ismertek. Mivel a mindszentfalvai Petrovszky család fiágon már a XIX. sz. legelején kihalt, a standard genealógiai és heraldikai lexikonokban nem szerepel. A családi levéltár sem maradt fenn, ezért a rájuk vonatkozó adatok összegyűjtése nehézségekbe ütközik. Címerük - a BML anyagában előforduló pecséteiken kívül - ismert a bükkösdi kastély és a rk. pl. templom homlokzatáról, valamint a pécsi múzeumban őrzött portréikról is. A családdal röviden foglalkozik: Andretzky, 64., passim; Kempelen, VIII., 299. Lásd még: Várady, passim; Angyal, passim; Szaszkó, 214-217.; Hengl, III. , 65-66.; Odor, 91-92., passim (köszönet illeti a szerzőt kézirata kölcsönzéséért).