Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

TANULMÁNYOK - SONKOLY KÁROLY: A bikali uradalom és a Puchner-kastély története

földesúri család viszonyai, a birtok gazdálkodása, községeinek lakossága, élete befolyásolták a jelentós anyagi erő összpontosítását kívánó kastélyépítést. Ehhez a standard helytörténeti, topográfiai irodalmon kívül genealógiai, heraldikai és egyháztörténeti munkákat is használtunk. A BML gyűjteményeiben őrzött, különféle, feudális kori összeírásokból, úrbéri iratokból, a Pécsi Földhivatal anyagaiból és a Pécsi székeskáptalan Hiteleshelyi Levéltárából, valamint a visita canonicákból fontos adatokat sikerült összegyűjtenünk. Tanulmányoztuk a vonatkozó, XIX. sz.-i, kéziratos térképanyagot is a BML-ben és jelentős, a kastélyra vonatkozó forrásoknak bizonyultak az 1., 2. és 3. katonai felmérések megfelelő szelvényei.

5 A helyi adatközlők is komoly segítséget nyújtottak munkánkhoz.

6 A szakirodalom, sőt még az útikönyvek is hallgatnak a bikali kastélyról. Genthon István széles körű adatgyűjtésen alapuló műemlékjegyzékei is csak a falu rk. pl. templomát említik.

7 Az aktuális műemlékjegyzék nem közöl a kastélyról datálást, s még csak rövid leírást sem ad.

8 Mindezek ellenére megállapíthatjuk, hogy az összegyűjtött adatok elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy ezeket a falkutatás során megfigyelt jelenségekkel összevetve, megrajzoljuk a ház vázlatos építéstörténetét. A birtok története az 1730-as évekig A bikali uradalomhoz a XVIII-XIX. sz.-ban három, szomszédos község, Bikal, Köblény és Marőc (Hegyhátmaróc) tartoztak, amelyek 1950 előtt Baranya megye hegyháti járásában feküdtek. Bikal nevét az etimológiai vizsgálatok a „bükkös erdő alja" formában oldották fel.

9 A falvak - amelyeknek lakosait még hozzák a török defterek a XVI. sz. második felében

10 - valószínűleg a visszafoglaló háború idején, 1686 körül elnéptelenedtek. Az 1687-, 1695- és 1696-os, kamarai összeírások szerint puszták, ahol gögörkeleti rácok telepedtek le ideiglenesen.

11 Ekkor kamarai kezelésben voltak,

12 mivel a XVII. sz.-i forrásokban említett birtokosok

13 bizonyára nem tudták dokumentumokkal alátámasztani jogigényüket. A rácok a XVIII. sz. elején továbbálltak,

14 s helyükbe telepesek érkeztek Marócra, amelyet 1718-ban új faluként hoznak,

15 s 1719-ben 5 Eredeti térképek, ill. kópiák a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti térképtárában, Bp. 1. kat. felm., Col. X., Sect. 28. (1783); 2. kat. felm., Col. XXIX., Sect. 61. (1856-1860 k.); 3. kat. felm., 5460/4. szelvény (1872-1884. k.). 6 Elsősorban özv. Puchner II. Károlyné és idősebbik fia (lásd. 3. j.), akiknek segítségét itt köszönjük meg. 7 Genthon, 107. 8 Magyarország Műemlékjegyzéke (Bp., 1990), 142. 9 Pesti, 75. 10 Káldy-Nagy Gyula: Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai, (Bp., 1960), 54. 11 Az 1687-es conscriptio: MOL., E 156, Urbaria et Conscriptiones, Fasc. 56., No. 41. Az 1695-ös conscriptio: Hofkammerarchiv, Wien, Conscr. F. 2., Bo. 57. Másolata: BML., Ö 2. Az 1696-os conscriptio: Hofkammerarchiv, Wien, Conscr. F. 3., No. 68. Másolata: BML., Ö 3. Lásd: Taba, 26.; Nagy L., 21.; Tímár, 73-75., 97.; Hengl, /I., 71., 197., 288. 12 A pécsi provizorátushoz tartoztak. 13 Lásd ll.j.; valamint: Vajda, 16.; Tímár, id. h.; Hengl, id. h. 14 Pesti, 75., 109.. 137.; Hengl, id. h. 15 Hengl, II., 197.