Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

TANULMÁNYOK - SONKOLY KÁROLY: A bikali uradalom és a Puchner-kastély története

gyelhető. E szárnynál két, kisebb kéregpince van, míg egy nagyobb, többágú, téglaboltozatos pince már a parkban, a keresztszárny mellett, Ny-ra található. A kastély állapota meglehetősnek mondható, bár a beázások, a csapadékvíz, a talajnedvesség, valamint az utóbbi évtizedekben végzett, az építészeti, műemléki értékeket negligáló, s gyakran műszaki szempontból is rossz átalakítások sok kárt okoztak. Feltehető, hogy a tervezett felújítás során további, rejtett hibák is napfényre kerülnek, például a födémeknél. A kutatás forrásai A kastély műemléki kutatását 1993-ban végeztük el. A helyszíni feltárás során megfigyelt jelenségeket összevetve a forráskutatások eredményeivel és a szakirodalomból nyert adatokkal, sikerült felvázolni a ház építéstörténetét.

1 Munkánk során kiderült, hogy téves volt az a - helytörténeti irodalomban előforduló megjegyzésen

2 alapuló - hipotézisünk, miszerint a kastélynak lett volna valami, XVIII. sz.-i udvarház előzménye. Tisztázódott, hogy a bikali úrilak alig 150 éves. A munkánkhoz felhasznált, legfontosabb forráscsoport a br. Puchner család levéltára, amelyet az 1920-as években rendezett br. Puchner II. Károly. Ő sokat kutatta családja múltját, s 1922-ben felvette tagjai közé a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság is. Vizsgálódásainak eredményeit az 1920-as évek végén a „Familien-Geschichte der Freiherren von Puchner, 1779-1918" c, 480 oldalas, kéziratos, német nyelvű könyvében foglalta össze. Ez és más iratok, fényképek, stb. ma is a család birtokában vannak Bikaion.

3 Az orosz megszállás idején sok dokumentum megsemmisült. Az anyag egy része 1971-ben bekerült Pécsre, a BML gyűjteményébe.

4 Sajnos, az archívum a kastélyról eléggé kevés adatot őriz. Nem kerültek elő sem tervek, sem a különféle építkezésekhez kapcsolódó számlák, egyéb iratok, iventárok, ezért igen megnőtt a kutatás számára a közvetett utalások, a XVIII-XIX. sz.-i térképek, a századforduló környéki állapotot megörökítő, régi fényképek értéke. Az említett, br. Puchner II. Károly-féle kéziratos könyv általa készített illusztrációi, közöttük a kastély helyszínrajza, a különféle periódusok alaprajzai, ill. fiának, br. Puchner III. Károlynak az - atyja kutatásai nyomán készült - rekonstrukciós alaprajzai nagy segítséget nyújtottak munkánkhoz. Ez utóbbiaknál - a falkutatás eredményeivel összevetve - kisebb pontatlanságok is megfigyelhetők. Megemlítjük, hogy a családi levéltárban bőséges anyag található br. Puchner Antal és Hannibál császári tábornokok katonai működéséről is. Szükségesnek láttuk, hogy az uradalom birtoklástörténetét és az ide tartozó falvak históriáját is röviden áttekintsük a török hódoltság megszűntétől. A 1 Kutatási dokumentáció: Országos Műemlékvédelmi Hivatal, Bp., Tervtár. 2 Füzes Miklós (szerk.): A Zselic mezsgyéjén, Mindszentgodisa és társközségei. (Mindszentgodisa, 1985), 89. 3 Köszönet illeti br. Puchner III. Károly urat a munkánkhoz nyújtott, szíves támogatásért. 4 BML XIII. 6. A br. Puchner család iratai I—

III. (Itt köszönjük meg a BML munkatársainak a kutatáshoz nyújtott segítséget.)