Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

TANULMÁNYOK - DÓKA KLÁRA: Egyházi nagybirtok a Hegyháton (A pécsi káptalan uradalma a felmérések tükrében 1720-1893)

Bicsérdet is érintette. Észak felé, Dombóvár irányában Mánfa, Németszék, Magyarszék, Egerszeg voltak az úthálózatba bekapcsolt községek. Dél felé, Siklós irányában Pogányon, Szalántán, Kökényen keresztül vezetett az út, a mohácsi pedig Magyarsórost kapcsolta hozzá a két fontos városhoz. A felsorolásból egyértelmű, hogy elsősorban a székesegyházi falvak épültek az utak mellett és rendelkeztek a jobb infrastrukturális lehetőségekkel. A szűkebb értelemben vett káptalani birtokon a volt jobbágyok és az uradalom földjeinek elválasztásához pontos feudális kori térképek álltak rendelkezésre Gnaedinger Fidél munkájának eredményeként, és támpontot adtak az 1836. évi jobbágytörvény kiadása után készült felmérések is. Helyenként azonban a rendezés előtti állapotot újra rögzíteni kellett, amihez az ehelyütt 1855-ben megkezdett kataszteri felmérés adott segítséget.

38 A közös legelők elosztását, az erdők elkülönítését, mint az ország más területein, itt is az 1853. évi úrbéri pátens értelmében hajtották végre. Egy egész jobágytelekre országosan 3-16,5 kh közti legelő, 1,5-6 kh közti erdő jutott, a maradvány- és irtásföldek megváltását pedig külön rendezték. Az úrbéri pereket lezáró egyezségek megkötésére területünkön az 1850-es évek második felétől került sor.

39 Nézzünk néhány példát! Bakonyán az 1862-es megállapodás szerint az erdei legelőt megtartotta az uradalom, a tisztából pedig telkenként kilenc holdat osztottak ki, az egész terület 95%-át. Az erdő-illetőséget telkenként négy holdban állapították meg, és így az összes erdőnek csupán 9,56%-a lett a volt jobbágyoké.

40 Cserkúton 1867-ben telkenként 10,5 hold legelőben egyeztek meg, így az összeterület 59,3%-át tartották meg a volt úrbéresek, 40,7% pedig az uradalomé lett. Az erdő-illetőség itt három hold volt, ami viszont az egész terület 19%-át tette ki. 91 m. hold 47 négyszögöl maradványföldből a volt jobbágyok 80 na. hold 25 négyszögölt váltottak meg, és váltságdíj fejében 11 hold 22 négyszögölt adtak át az uradalomnak. Abaligeten, ahol az egész határ 43%-át borította erdő, az illetéket telkenként négy holdban állapították meg, de így is csak a terület 8,6%-át kapták meg a volt jobbágyok. A legelő viszont szűkös volt (csak 493 m. hold 13 négyszögöl), melyből 9,5 holdas telkenkénti illetőség mellett csak 28,8% maradt uradalmi birtok. A maradványföldeket fele-fele arányban osztották el a volt jobbágyok és az uradalom között. Általánosságban megállapítható, hogy az uradalom területe a feudális kori állapotokhoz képest a jobbágyfelszabadítás során valamelyest növekedett. E gyarapodás a legelők elkülönítéséből és kisebb mértékben az irtásokból, maradványföldekből származott, és nagyobb volt, mint a jobbágyoknak átadott erdőterület mennyisége. Különösen a legelők elkülönítése volt fontos, mely által a birtokos olyan falvakban is felszántható területekhez jutott, ahol korábban csak néhány beltelek vagy erdő volt. A továbbra is csak beltelekből álló, kis terjedelmű birtokokat nem volt érdemes megtartani, így a káptalan - a vonatkozó engedélyek megszerzése után 3íi PKL Pl 17/h. 39 PKL Gazdasági lt. Fasc. 439. 4,1 PKL GT 2/b, d.