Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

TANULMÁNYOK - DÓKA KLÁRA: Egyházi nagybirtok a Hegyháton (A pécsi káptalan uradalma a felmérések tükrében 1720-1893)

- megvált tőlük. Előfordult, hogy a háztelkeket a rajtuk álló épületekkel azért értékesítették, mert azok eredeti funkciója megszűnt (pl. hajdúk házai, tizedszedő házak, bor- és gabonatárházak stb.).

41 A szemináriumhoz tartozó települések közül a 19. század végén már ötben nem volt uradalmi terület. A többi faluban ennek összterjedelme 1893-ban 5721 m. holdra emelkedett (4290 kh 1200 négyszögöl), és a településhatár 26%-át tette ki. Bogdásán 153, Bostán 81, Egerszegen 327, Kisdéren 112, Kökényen 442, Tekeresen 140 hold volt, míg Hertelenden 683 holdra rúgott.

42 Bostán a terület 85%-a visszaváltott irtás volt, Egerszegen zömét erdők, Kisdéren legelők tették ki, és viszonylag sok szántóval rendelkeztek a kökényi és hertelendi határban. A szemináriumi birtokon egyetlen nagyobb puszta volt, Szentpál, mely Szilvás és Keszü között alakult ki. Területe 1093 m. hold 74 négyszögöl, melynek 57%-át szántók alkották. Nem csak a két település uradalmi szántóit foglalta magában, hanem az úrbérrendezéskor ide csatoltak 197 hold legelőt is.

43 A pusztán épült majorságban téglavető működött, melyhez a szükséges munkaerőt - most már bérmunka formájában - a két faluból biztosítani tudták. A székesegyházi területen valamennyi faluban volt uradalom a jobbágyfelszabadítás után is. Az egész birtok 1893-ban 6446 m. holdat tett ki, a falvak határának 32%-át.

44 Az ide tartozó egyes hegyháti településeken az erdők és legelők rovására nőtt a szántók területe, mely érintette a volt jobbágy- és uradalmi birtokokat egyaránt. Például Magyarszéken, ahol Fényes Elek statisztikája szerint nem volt uradalmi szántó, az 1854-es előzetes felmérés 71 holdat tüntet fel, mely a legelők feltörésével az még újabb 30%-kal növekedett.

45 Pölöskén a rendezést követően 175 hold szántó, 26 hold uradalmi rét volt, és az erdők területe, melyek korábban magát az allodiumot jelentették, 1/3 részére csökkent. Mint már jeleztük, a tagosítás sok nehézségbe ütközött a hegyes-dombos hegyháti községekben, ahol, az uradalmi és a volt úrbéres területek is több darabban voltak. Magyarszéken a volt jobbágyok számára az erdőt egy tagban hasították ki, de az uradalmi két részben volt, és tagosítás nélkül különítették el a legelőket is, melyek helyileg kötve voltak az erdei tisztásokhoz.

46 A síkságon e kérdések könnyebben megoldhatók voltak. Malom községben az uradalmi rétek, szántők és a közös legelőből átcsatolt részek a keszüi határnál egy tagot képeztek, ahol Szentpéter-puszta néven új gazdaság alakult, major épült. A terület összesen 229 m. holdat tett ki, ami a feudális kori állapothoz képest csak a legelők vonatkozásában jelentett növekedést. A táblákra (vetőkre) osztott szántókon viszont igyekeztek a korszerűbb gazdálkodást megvalósítani.

47 Németi és Szalánta helységek tagosított uradalmi birtokait Eszterág (Isztiráfc)-pusztán vonták össze. Az 1031 5/8 m. holdas terület nagyobb része szántó 41 PKL Pl 3. 42 //. Pálfy i. m. 10. p.; PKL Pl. 8, 9, 14, 15, 18, 61. 43 PKL Pl 16. 44 H. Pálfy i. m. 10. p. 45 PKL SzT 24. 46 PKL SzT 24/4. 47 PKL SzT 20/2. (VI. sz. melléklet).