Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

TANULMÁNYOK - DÓKA KLÁRA: Egyházi nagybirtok a Hegyháton (A pécsi káptalan uradalma a felmérések tükrében 1720-1893)

mi birtok esetében 12 faluról (Barátúr, Bános, Bodolya, Egerszeg, Egyházbér, Hertelend, Husztöt, Kovácsszénája, Németszék, Orfű, Szakái, Tekerés). A felsoroltak közül Magyarsóros, Szabolcs, Barátúr, Bános, Bodolya, Egerszeg, Hertelend, Husztót, Kovácsszénája határában voltak csekély terjedelmű - általában néhány holdas - uradalmi szántók. Jelentősebb szántóföldi allodiumok Garé, Belény, Varjas, Nagymányok községekben, tehát a kanonoki külön birtokokon alakultak ki elsőként (pl. a helynök birtokán Garén 304 m. hold szántó, 14 4/8 kaszás rét).

21 A hegyháti községekben, a szeminárium falvaiban sok volt az erdő. Budafán a határ 63, Egerszegen 61, Bánoson 68%-át borította erdőség.

22 Az úrbérrendezés következményei A káptalani, székesegyházi, szemináriumi birtokon az úrbérrendezés ügye elhúzódott. Az idézett előzetes felmérés 1782-ben fejeződött be, és magára az urbárium bevezetésére a káptalani területen 1784-től, a másik két birtokon még ennél is később, 1790 után került sor. Az új viszonyok itt is a robot általánossá válását, a szolgáltatások egységesítését jelentették, mint az ország más területein. A tabellák összeállításakor összesen 35 199 m. hold úrbériség (beltelek, szántó, rét) került a jobbágyok birtokába, amelyből 16 168 m. hold volt a káptalan, 8253 a szeminárium, 10 778 a székesegyház területe. Egy egész telekhez 22-26 m. hold szántó és 8-12 kaszás rét tartozott.

23 Ha összehasonlítjuk Duplater előzetes összeírása alapján a korábbi jobbágybirtokot és az úrbérrendezés idézett adatait, láthatjuk, hogy a telkek méreteinek rögzítése miatt az első osztozkodás alkalmával kevesebb szántót és rétet kaptak a jobbágyok, mint amivel eredetileg rendelkeztek. A káptalani területek összevetése (m. holdban) a következő képet mutatja: Duplater felmérése úrbérrendezés - Abaliget 1138 2/8 745 - Bicsérd 2383 1/8 2077 - Bogdása 1263 6/8 1116 - Hetvehely 781 2/8 380 - Kisszentmárton 602 2/8 406 - Luzsok 687 1/8 552 - Piskó 745 4/8 638 - Rákos 561 3/8 427 21 PKL GT 115. 22 Dóka K.: Változó tájak, átalakuló gazdaságok. Az egyházi birtokok képe a 18-19. századi felmérések tükrében. Kézirat. 1993. 416-418. p. 23 FelhőL: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. I. Dunántúl. Budapest. Akadémiai K., 1970. 76-97. p.