Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

TANULMÁNYOK - KISS MÁRIA MAGDOLNA: A bellyei uradalom Mária Terézia korában

A török idő'ben kialakult forma szinte változatlan formában a 18. század elején is tovább élt a vizsgált területen. Fennmaradásának több oka volt. Az új tulajdonosoknak, így Savoyai Jenőnek is, mind a szomszédos birtokosokkal, mind a parasztlakossággal először el kellett ismertetnie birtokjogát az adományban elnyert területre, ami nem ment bonyodalmak nélkül. A korabeli helyzetre jellemzően olyan fejetlenség uralkodott Baranyában, hogy a megye új településrendjéről sem az új tulajdonosnak, sem a Commissio illetékeseinek nem volt pontos képe. Számos falu elpusztult, mások azonos névvel szerepeltek, vagy egyazon falvak kerültek különböző adománylevelekbe, így sok település sokáig azt sem tudta, melyik földesúrhoz tartozik. Savoyai Jenő miután perbe keveredett Jany Ferenc pécsváradi apáttal, csak 1715-ben mondhatta hivatalosan magáénak a bellyei uradalmat.

23 Következő lépésként a munkaerő pótlása érdekében szintén arra kényszerült a birtokos, hogy az új betelepülőket, akik sokszor minden gazdasági alap nélkül próbáltak szerencsét, robotkedvezménnyel, summában fizetett árendával magához kösse. Továbbá a régi helyben maradt lakossággal, „régente semmi földesuraság hatalma alá nem vettetett, fegyverrel szolgáló... szabad nép"-pel sem lehetett könnyű elfogadtatni az új földesúr fennhatóságát.

24 A harcok nyomán kialakult helyzet változást idézett elő a jobbágyság jogi állapotában, legtöbbjük szabad költözővé vált, amely lehetőséggel éltek is. A források a 18. század közepéig igen nagy belső migrációra utalnak a Duna-Dráva közén.

25 Másrészt az uradalmi gazdaságnak a 18. század elején még nem volt szüksége a jobbágyok természetbeni szolgáltatásaira, különösen a robotra nem. Az uradalmi szervezet nem épült ki teljesen, az élelmiszerkeresict ekkor még nem volt akkora, hogy fokozott termelésre ösztönözte volna a birtokokat. Bellyén az említett pereskedésen kívül sajátos helyzetet teremtett az a tény, hogy az első tulajdonos, Savoyai Jena az egész fegyveres erő helytartója ritkán látogathatott birtokára, ezért sem a robottal, sem a természetben beszedett járadékkal nem tudott mit kezdeni, és a szolgáltatást inkább pénzben követelte.

26 Ezt a rendszert azonban a kényszer diktálta, amit mi sem bizonyít jobban, mint átmeneti jellege. Miután a munkaerő pótlása nagyjából megtörtént, a Duna-Dráva szögén is lépéseket tettek a szabad költözési jog megvonására. A szolgáltatások terén bekövetkezett jelentősebb változások 1736-tól indultak, amikor Savoyai halála miatt a birtok a kamara tulajdonába került vissza. A szabad költözés megszüntetésével együtt először a robotra, majd az árendára vonatkozó szerződések is érvényüket veszítették vagy módosultak. Ezek a változások éppen akkor jelentkeztek, amikor érezhetővé vált, hogy a jobbágyok addigi gazdálkodási formája válságba jutott. Az említett válsághelyzet egészen egyértelművé vált 175 l-ben, amikor békésebb időszakok köszöntöttek be megyénkbe. Ekkor Klimó György püspök lett Baranya főispánja. Haas Mihály szerint „egész 1777-ig olly erényesen és böl23 Lásd bővebben: Kiss, 1988. 18-21., v. ö. Haas, 1845. 210-212. 24 Wellmann, 1979. 100. 25 Lásd bővebben: Kiss, 1988. 25-40. 26 Savoyai Jenő építtetett egy kisebb kastélyt Bellyén, de nincs rá adatunk, hogy huzamosabb ideig ott időzött volna. V. ö. Rajcz'i, 1994. 74.