Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)
TANULMÁNYOK - KISS MÁRIA MAGDOLNA: A bellyei uradalom Mária Terézia korában
csen vezette annak kormányát, hogy igazán csak alatta kezdett a sokat hányatott, ezer ínséget szenvedett kies tartomány némi jobblétre jutni". 27 Ugyanebben az időben egész Európában megindult az élelmiszer iránti kereslet, ami a majorsági üzemek kiépítését ösztönözte. 28 így a bellyei uradalomban a 18. század közepén kezdódö majorsági gazdálkodás érdekében a robot növelésénél nem vették figyelembe sem a nemzetiségi hovatartozást, sem az új telepesnek járó kedvezményt, de még az érvényes szerződést sem, ahogy ezt a majsi vagy a nagynyárádi németek elmondják, és amint ez látható a Baranyaszentistvánra települt németek egyezményénél. A szolgáltatások emelése ellen a jobbágyok ebben a dominiumban is megpróbáltak tiltakozni. 1760-ban ugyanis a szomszéd uradalom lakosai instantiát nyújtottak be gróf Esterházyné ellen, kérvényüket a metropolita vitte Bécsbe egy-két dárdai és kácsfalui lakos kíséretében. A forrásból kikövetkeztethető, hogy a bellyei jobbágyok támogathatták őket, vagy legalábbis nagy érdeklődéssel és együttérzéssel figyelték az eseményeket. Tizennégy pontos felterjesztésükben főleg a robotterhek miatt panaszkodtak. Jellemző a jobbágyoknak a „jó királynő"-be vetett vak bizalmára, hogy amikor a válasz megérkezett, még a felnyitása előtt elterjesztették Dárdán és Bellyén, hogy a királynő lecsökkentette a robotot 12 napra. 29 Talán a bellyei és a dárdai uradalom együttes kemény fellépése az oka, hogy az ellenállás ennél nagyobb méretet nem öltött, és csupán egy mozzanat volt abban az eseménysorban, ami arra késztette az uralkodót, hogy a jobbágy és a földesúr viszonyát az egész országra érvényes egységes elvek szerint szabályozza, azaz megkezdje az úrbérrendezést. IRODALOM Andrásfalvy 1975 = Andrásfalvy B.: Duna mente a népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig. Tanulmányok Tolna megye történetéből VII. Szerk. K. Balog J. Kiadja a Tolna Megye Tanács Levéltára, Szekszárd, 1975. Haas 1845 = Haas M. : Baranya földirati, statistical és történeti tekintetben. Pécs, 1845. Kaposi 1994 = Kaposi Z: A magyar mezőgazdaság termelési tényezőinek átalakulása (1700-1848). In.: A Vár- és Múzeumbaráti Egyesület tudományos emlékülései 1992-1993-ban. Siklós, 1994. 53-67. Kiss 1988 = Kiss M.: A Duna-Dráva köz jobbágyságának élete a terület nagybirtokain a XVIII. századtól a XIX. század elejéig. Doktori értekezés. Pécs, 1988. Rajczi 1994 = Rajczi R: A drávaszögi uradalmak kialakulása és működése. In.: A Vár- és Múzeumbaráti Egyesület tudományos emlékülései 1992-1993-ban. Siklós, 1994. 70-83. Rúzsás 1964 = Rúzsás L: A baranyai parasztság élete és küzdelme a nagybirtokkal 1711-1848-ig Bp. 1964. 27 Haas, 1845. 218. 28 Kaposi, 1994. 55-56. 29 BML Acta Sedis Dominalis. Dárdai uradalom. A dárdaiak kérvénye Esterházyné ellen 1760-ban, és ebben a témában 1760. jún. 19-én megtartott törvényszéki tárgyalás ugyanott.