Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - SÜLET AMÁS: A pécsi egyetemek jutalomérmei

SÜLE TAMÁS A PÉCSI EGYETEMEK JUTALOMÉRMEI A numizmatika a történelem fontos segédtudománya: egy-egy éremművészeti alkotás esztétikai értékei mellett hasznos adatokat őriz a kor politikai, tudomány-politikai, gazdasági és társadalmi viszonyairól a figyelmes szemlélő számára. Erre szeretnénk néhány gyakorlati példát szolgáltatni az Erzsébet Tudományegyetem, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a Pécsi Universitas (a pécsi felsőoktatási intézmények - Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécsi Orvostudományi Egyetem, Pollack Mihály Műszaki Főiskola - egyesülése) által alapított és adományozott jutalomérmek bemutatásával. A könnyebb érthetőség kedvéért röviden felidézzük a velük kapcsolatos történelmi és egyetem-történeti tudnivalókat is. Az Erzsébet Tudományegyetem és névadója Erzsébet Amália Eugenia Ausztria császárnéja, később Magyarország királynéja Münchenben született 1837. december 24-én és Genfben 1898. szeptember 10-én hunyt el - mint ismeretes - anarchista merénylet következtében. Erzsébet bajor hercegnő 1854-ben lett Ferenc József osztrák császár felesége. A Habsburgokat politikai megfontolások késztették arra, hogy bajor rokoni kapcsolatokat létesítsenek, de eredetileg Helénát - Erzsébet nővérét - szemelték ki menyasszonynak. Azonban a hercegi család Bad Ischl-ben (Ferenc József kedvelt nyári tartózkodási helyén) tett bemutatkozó látogatása során a császár első látásra Erzsébetbe szeretett bele, olyannyira, hogy két nap múlva meg is kérte a kezét. Ez volt az a ritka eset, amikor a szerelem és politikai érdekek egybeestek, hiszen a menyasszonycsere az eredetileg kiszemelt családon belül történt. Erzsébet életrajzát az elmúlt 90 évben sokan megírták, történelmi szerepét sokféleképpen értékelték. Az azonban mindegyik életrajzból megállapítható, hogy a bécsi udvart nem szerette, Zsófia főhercegnőt - rideg természetű és magyargyűlölő anyósát - pedig különösen nem kedvelte. Ezzel szemben - talán éppen az előbbiek miatt - szerette a magyarokat és ezen érzelmének sok jelét is adta. így pl. kiválóan megtanult magyarul, sokat tartózkodott Magyarországon, sőt egyik gyermekét hazánkban szülte meg. Gödöllőn kastélyt vásárolt. Közvetlen környezetében több magyar hölgy volt, akik személyes bizalmát élvezték. Jó kapcsolatokat tartott fenn magyar arisztokratákkal, politikusokkal, művészekkel. Császári férjénél többször közbenjárt magyar ügyekben, bár a politikával nem foglalkozott. Kivétel ez alól a kiegyezés előtti időszak volt, amikor minden rendelkezésre álló eszközzel igyekezett azt előmozdítani. A kiegyezés