Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - SÜLET AMÁS: A pécsi egyetemek jutalomérmei

megvalósulása után 1867. június 8-án koronázták Ferenc Józsefet magyar királlyá és lett Erzsébet a magyarok királynéja. 1898-ban, közvetlenül meggyilkolását követően az újságok megemlékezéseiből - a kötelező udvariasságot leszámítva is - érződött, hogy a magyarok is szerették királynéjukat. Példaként néhány idézet a korabeli lapokból: „Az újjászülető Magyarország bölcsőjét az ő szelíd keze ringatta" (Pesti Hírlap); „Az elköltözöttben a nemzet édesanyját siratjuk, azt a nemes lelkű nőt, aki meghozta a legszomorúbb napokban a vigasztaló reményt" (Magyar Állam); „A magyar nemzet Erzsébet királynéban a Gondviselés angyalát vesztette el" (Pester Lloyd). A szeretet megnyilvánulásának tekintjük azt is, hogy számtalan Erzsébet királyné szobor, érem és emlékmű született, utcákat, hidakat, középületeket neveztek el róla, még Ferenc József halála és a Habsburg uralom megszűnte után is. A mai pécsi egyetem elődje - a 80 éve, 1912-ben alapított, de gyakorlatilag csak 1914-től működő Pozsonyi Tudományegyetem volt, amely 1919-ben Pozsony cseh megszállása miatt kényszerűségből Budapestre költözött, majd 1923-ban került Pécsre.

1 Az újonnan alapított egyetem elnevezésére vonatkozó indítvány Kumlik Emil pozsonyi városi könyvtárostól (később egyetemi könyvtárigazgató) származott. Az indítvány - amely 1912. február 5-én került Pozsony város képviselőtestülete közgyűlése elé - többek között az alábbiakat tartalmazta: „...királyunk szívéhez legközelebb állott és áll ma is felséges urunknak Istenben boldogult felesége, Erzsébet, a magyarok megdicsőült királynéja, kinek nemzetünk iránt való meleg tetterős rokonérzése viszont a legmélyebb hála és szeretet cltörölhetetlen betűivel vésődött hazánk minden hű fiának szívébe. Mindnyájan tudjuk, mily nagy része volt a fenséges asszonynak abban, hogy az áldatlan félreértés hosszú, nyomasztó évei után létrejött a király és a magyar nemzet közölt az a kibékülés, melynek alkotmánypolitikai, közg azd as ág i és k u lt u r ál i s következmény ei arra képesítették a magyar államot, hogy most a huszadik század második évtizedében, a már meglévőkét magyar tudományegyetem mellémégkettőtalapíthasson ésfenntarthasson. 1. ábra: Markup Béla: Erzsébet Tudományegyetem alapító- A magyar nemzetnek elesi emlékérem vülhetctlen hálás tiszteletét 1 Szabó í: AM. Kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda RT. Pécs, 1940.