Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - KÉRI KATALIN: A katolikus elemi iskolák állapota Baranyában (1868-1914)

Az iskolák belső felszereltsége, tanszerekkel való ellátottsága Az 1868-as XXXVIII. tc. 30. §-a értelmében - az iskolaépítkezések fellendülésével egy időszakban - Baranyában is megindult az iskolák felszerelése taneszközökkel szemléltető tárgyakkal. A törvény szerint az iskolát „földgömbbel, térképpel táblákkal, természetrajzi ábrákkal s minden szükséges és elegendőszámú taneszközzel "

u kellett felszerelni. Ez nem csupán azért zajlott nehézkesen, mert az iskolák anyagi keretei szűkösek voltak, hanem legfőbb oka volt, hogy a tanítók nem, vagy alig ismerték a szemléltetőeszközök alkalmazásának színes lehetőségeit, a „szemléleti tanmód" csak lassacskán szivárgott be a falusi kisiskolákba. Az eszközök beszerzése sem volt mindig könnyű feladat, legalábbis az 1870-es években. A múlt századvég és a századelő újságai már gyakran közöltek hirdetéseket taneszközgyártók termékeiről, és pl. egy 1908-as utasítás szerint az iskolák bizonyos eszközöket kaptak, más felszereléseket kérésükre ingyen küldtek a minisztériumbői.

89 (5. szöveges melléklet) A legtöbb évben nem voltak falvakra kiterjedő felismerések a taneszközökkel való ellátottságról, leírásokra csak a királyi tanfelügyelő jelenléteiben bukkanhatunk, melyek a megye összes iskoláira vonatkozó adatokat összesítve közölték. Hagyatkozhatunk még az iskolalátogatási jegyzőkönyvekre, melyek gyakorta csak a hiányosságokról szóltak, ugyanez a helyzet az egyházmegyei tanhatóságokhoz beérkezett panaszos levelekkel kapcsolatosan, melyek feladói az iskolaszékek voltak. Esetenként - például az 188l-es évben - a schematismusok adatait is felhasználhatjuk az általános kép kialakításához a katolikus kisiskolák felszereltségére vonatkozóan. A fentebb már említettt 1874-es - Salamon József kir. másodtanfelügyelő által írott - jelentésében a pécsváradi járás iskolái az alábbi módon voltak felszerelve: hiányoztak az alapvető iskolaszerek Berkesden, Bozsokon, Eilenden, Fazekas-Bodán, Fékeden (itt még szivacs és kréta sem volt), Geresden, Hímesházán, Kátolyban, Kékesden (itt 40 tanulónak könyve sem volt), Nagy-Palon, Óbányán, Ofaluban, Perekeden, Puszta-faluban, Ráczmecskén, Szebényben, Szellőben (itt csak fali olvasótábla volt), Szent-Erzsébeten, Szűrön, Varasdon (itt mindössze egy nem használható földgömb volt) és Véménden.

90 Csupán Kernenden, Lovász-Hetényben, Marokon, Nádasdon, Pécsváradon, Szilágyon és Nyomjában volt valamennyire kielégítő a tanszerekkel való ellátottság, bár Kéméndet kivéve minden falu iskolájában hiányzott néhány eszköz.91 Testgyakorlati tér csak a nyomjai iskolában volt, és Kernenden tervezték az elkészítését. Ilyen tér és tornaszerek hiányában testgyakorlatokat a legtöbb iskolában nem folytattak, az órarendben és tantervben sem szerepelt ilyesmi. Ugyanez volt a faiskolák helyzete is, alig néhány helyen volt, de ott is bérbeadva 88 CIH 1868. XXXVIII. tc. 30. § 454. o. 89 Utasítás a törvényhatósági közigazgatási bizottságok számára a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és hitfelekezeti néptanítók járandóságairól szóló 1907. évi XXVII. törvénycikk végrehajtása tárgyában (Bp. 1908.) V. függelék 108-109. o. 90 Laki János: A pécsváradi járás... i. m. 91 Uo.