Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - KÉRI KATALIN: A katolikus elemi iskolák állapota Baranyában (1868-1914)

építőanyaggal járultak az iskolák felállításához, de arra is akadt precedens, hogy vállalt kötelezettségeik ellenére sem biztosították az iskolának járó pénzt.

59 1907-ben például a pécsi püspök, mint kegyúr saját költségén felújíttatta az elhanyagolt kékesdi iskolát.

60 A kiskőszegi iskola építéséhez is részben a püspök, részben pedig Frigyes királyi herceg biztosították a költségek egy részét (a 20000 koronából 166 koronát vállaltak magukra).

61 Szintén gróf Zichy Gyula, pécsi püspök 1000 K költséggel járult a liptődi iskola építéséhez, amely 24 ezer koronába került.

62 Ugyanakkor például Renyovszky Lajos kegyúr nem volt hajlandó hozzájárulni a görcsönyi iskola helyreállításához, amikor 1901-ben a katonaság teljesen tönkretette - egy hadgyakorlat alkalmával - az iskola berendezését („2 pad végképen eltűnt és 15 pad fióktáblája is, mert a főzéshez eltüzelték").

63 Az iskolaépítést általában több mesterember vezetésével végezték el, velük jó előre, az építkezés megkezdését megelőzően megegyeztek, építési szerződésben fektették le pontosan melyik lel mivel tartozik. 1906-ban Lapáncsán a szerződés 2. §-a szerint a kőművesmunkát Schmidt Józsefre és társára, Ripszám Györgyre bízták, 1336 korona fizetségéit, az ácsmunkát 1186 koronáért Schmidt Jakab, az asztalosmunkát 867 koronáért Scwell József és társa, Metzing János végezték el.

64 Az iskolák építésénél több útmutató, rendelkezés és javaslat állt rendelkezésre az épület megtervezéséhez, az iskolatelek kiválasztásához.

65 (4. szöveges melléklet). A XX. század elején a gazdasági fejlődés ellenére - mintha megállt volna az idő az iskolaépítkezéseket illetően. A tanfelügyelői jelentések, az iskolaszéki kérelmek és az újságcikkek alig változtak tartalmukat tekintve a múlt század utolsó harmadában íródottakhoz képest. A királyi tanfelügyelő 1906-ban túlzsúfoltként említette pl. a szászvári, a hercegmároki, a darázsi, a vásárosdombői, a ligeti, a vargái, a mecsekpölöskei és a nagybodolyai iskolákat, ezen községekben iskolaépítésre szólított fel.

66 A gyakorta kért és kapott államsegélyek

67 ellenére az iskolaszékek panaszkodtak, a községek szegénységére hivatkoztak, csakúgy, mint 15-20 éve.

68 1906-ban a Pécsi Közlönyben gúnyos hangvételű cikk jelent meg a baranyai iskolák állapotáról, melyben a szerző (név nélkül) elmarasztalta a dél-baranyai falvakat állandó „siránkozásuk" miatt. „Ne mondja senki, hogy szegény a nép, nem képes az iskolákat fenntartani, mert éppen itt Dél-Bárányéiban, hol a nép a leggazdagabb, hol még most is valóságos tejjel és mézzel folyó kánaán van, hol a korcsm/irosok. sorban meggazdagodnak, ... hatszor annyi iskolát lehetne fönntartani, mint amennyi van. "

6<) A cikk szerzője szerint pontosan azokban a 59 „Levél Pécsváracl tájáról" (In = PK 1900. aug. 5. VIII/63. 4. o.) 60 „Kékesdi iskola" (In = PK 1907. szept. 12. XV/208. 3. o.) 61 ..A kiskőszegi iskola ügye" (In = PK 1908. máj. 12. XVI/109. 6-7. o.) 62 In = PK 1909. szept. 7. XVII/179. 3. o. 63 Görcsönyi iskolaszék jegyzőkönyve 1677/1901. okt. 15. PLt, Tf. i. 64 Lapáncsa 1676/1906. aug. 16. PLt, Tf. i. 65 Magyar közigazgatási törvények Grill-féle kiadása I. kötet: Közoktatás és művészet (Szerk.: Halász Ferenc, Bp., 1910.) 268-273. o. 66 Botyán Károly jelentése az iskolalátogatásokról 1378-1381/1906. jún. 23. PLt, Tf. i. 67 Maráza 4000 K államsegélyt kapott (In = PK 1908. jún. 3. XVI/127. 5. o.) 6S Baranyajenő 1571/1906. aug. 1. PLt, Tf. i. 69 „Amiben Baranya igazán utoljára vagyon" (In - PK 1906. máj. 4. XIV/101. 1-2. o.)