Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - KÉRI KATALIN: A katolikus elemi iskolák állapota Baranyában (1868-1914)

falvakban, ahol a nép szegény, az iskolaügy rendben van, mert ott hallgatnak a papra és a tanítóra. Kácsfalu, Nagybodolya, Hímesháza, Kis-Kőszeg és Püspöknádasd túlzsúfolt iskoláit említette példaként.

70 Ez a cikk valószínűleg nagy visszatetszést kellett a megyében, mert 4 nappal később az újság közölte a reagálásokat, melyek vádaskodásnak minősítették a fentebb leírtakat, és ecsetelték a falvak nagyfokú szegénységét.

71 Az 1909-es évben számos község iskolaszéki tagjai határozták el az iskolaépítést. Lőcsön új iskolát emeltek,

72 két tanteremmel; Peterden,

73 Vókányban,

74 Liptódon,

75 Gerdén,

76 Lánycsőkon,

77 Dárdán,

78 Nagybodolyán,

79 Hímesházán,

80 Karancson

81 és Lotárdon

82 készültek el ebben az évben az új iskola tervei és kezdték meg az építkezést. A század első évtizedében tehát jelentős fellendülés volt tapasztalható az iskolaépítkezéseket illetően, s bár a Pécsi Napló 1909. augusztus 14-i közleménye szerint „sok Lotárd van még Bárányéiban (ti. sok túlzsúfolt, kicsi iskola KK), de lassan lassan valamennyire rá kerül a sor",*

3 a Pécsi Közlönyben megjelentetett ellenvélemény szerint az egyházmegyében az elmúlt 5-6 év alatt 150 új tantermet építettek és ugyanennyi tanítói állást szerveztek. Példaként hozta fel a cikk szerzője a szentlőrinci, sásdi, kiskőszegi, dunaszekcsői, monyoródi, karancsi, bükkösdi, lőcsi, megyefai, gerezsdi, nagybodolyai, hímesházai, dárdai, illocskai, újbezdáni stb. „legtöbb esetben palotaszerűiskola épületeket, amelyekre az egyházmegyei főhatóság segélyek alakjában százezer körönéin felül s kamat nélküli és más kölcsönök alakjában pedig több százezer koronát áldozott. "

84 Valószínűleg ennek oka lehetett az iskolaállamosítási hullám, mely 1905/06 tanévtől Baranyában is erősödött, több levél utal arra, hogy amikor a VKM leiratban fordult a püspökhöz l-l újjáépítésre szoruló iskola ügyében, akkor a püspök inkább választotta azt a megoldást, hogy az adott iskolát helyreállította, mintsem hagyta volna államosítani.

85 A tanítást nem csak az zavarhatta, hogy az iskolaépületek szűkösek, düledezőek voltak, hanem akadt jócskán arra is példa, hogy az épület nem csak tanintézményként funkcionált. Baaron pédául az iskolához építették hozzá a községi pajtát és bikaistállót, és az itt tartott bikák a gyerekeket riogatták.

86 Bükkösdön a r. k. iskolaépületben egy postahivatal és távirda működött. Az 70 Uo. 71 In = PK 1906. máj. 9. XIV/105. 72 Lőcs 1559/1909. és 1212/1909. PLt, Tf. i. 73 Peterd 1208/1909. ápr. 17. és 1492/1909. máj. 29. PLt, Tf. i. 74 Vókány 1252/1909. ápr. 23. PLt, Tf. i. 75 Liptód 1563/1909. jún. 7. PLt, Tf. i. és PK 1909. szept. 7. XVII/179. 3. o. 76 Gerde 1351/1909. máj. 5. PLt, Tf. i. 77 Lánycsók 1438/1909. PLt, Tf. i. 78 Dárda 1458/1909. máj. 19. PLt, Tf. i. 79 Nagybodolya 1792/1909. jún. 25. PLt, Tf. i. 80 Hímesháza 2024/1909. júl. 22. PLt, Tf. i. 81 Karancs 2046/1909. júl. 23. PLt, Tf. i. 82 Lotárd PK 1909. aug. 16. XVII/164. 8. o. 83 In = Pécsi Napló 1909. aug. 14. 84 „Új községi népiskola Baranyában" (In = PK 1909. aug. 16. XVII/164, 8. o.) 85 Tóth államtitkár levele Zichy Gyula püspöknek 1498/1909. máj. 22. PLt, Tf. i. 86 Baar 379/1893. PLt, Tf.i.