Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - KÉRI KATALIN: A katolikus elemi iskolák állapota Baranyában (1868-1914)

és ehhez hasonló jellemzéseket, leírásokat tartalmaz az iskolák állapotáról fi. szöveges melléklet). Mindezt annak ellenére, hogy 1868-tól folyamatosan mind a királyi tanfelügyelók, mind pedig az egyházmegye tanfelügyelői jelentések „sorozatát" készítették el évről évre, és intézkedéseket kértek a Közigazgatási Bizottságtól (1876-től), illetve a püspöktől. 1877-ben Salamon József, aki ekkor már a megye királyi tanfelügyelője volt, több pontban foglalta össze javaslatait a Közigazgatási Bizottság számára az elemi iskoláztatással kapcsolatosan, és szolgabírói intézkedéseket kért. Jelentésében kitért az iskolaépületekkel kapcsolatos problémákra is: „c) ...az iskolaépületek a törvény értelmében egészségesek, világosak legyenek és a gyermekek létszámához mérten (egy tanteremre 80 tanulót és egy tanulóra 8-12 [] lábat számítva) építtessenek, a régiek pedig aszerint kibővíttessenek. "

18 (2. szöveges melléklet) Még ugyanebben az évben Salamon 40 község iskoláját látogatta meg, mégpedig augusztus hónapban, máskor ugyanis ezeket a községeket „az utak járhatatlansága miatt alig lehetett megközelíteni".

19 A tanfelügyelő tehát nem tanítási idő alatt járt a tanintézetekben, hanem szünidőben, így benyomásai leginkább az iskolák adminisztrációs anyagán alapulhattak. Az épületekről az alábbi gondolatokat közölte jelentésében: „Az iskolaépületek vagy szűkek vagy javítást vagy a tantermek szaporítását igénylik- Szent-Katalinon, Sásdon, Kis-Hajmáson, Kaánban, Gödrén, hol még 2 tanteremre van szükség, mert 238 növendéket oktat egy tanító egy tanteremben, F. Mindszenten, ... BükösdÖn, ... Szent-Erzsébeten: (...) ...az iskolaépületek dolgában történt a legtöbb... Dinnyeberkin, Gödrén... új iskolák épültek és kényelmes tanítói lakot találtam. (...) Szent-György most javítja iskoláját "

20 A Közigazgatási Bizottságnak 1876-tól kezdve kulcsszerep jutott az iskolaépítések- és helyreállítások koordinálásával, megvalósításával kapcsolatosan. Egyrész a hozzájuk befutó kérvények alapján, másrészt a tanfelügyelői jelentések, harmadrészt miniszteri leiratok, negyedrészt püspöki átiratok alapján szereztek tudomást az iskolák állapotáról, illetve a falvak igényeiről. A bizottság gyakorta intézett átiratot a püspöknek, ill. az egyházmegyei tanfelügyelőnek sürgetve őket az épületekkel, felszerelésekkel kapcsolatos munkálatok elvégzésére. Véménd község például 1878-ban a minisztertől halasztást kért az iskolaépület bővítésére. A kérvény a Közigazgatási Bizottsághoz került véleményezésre, a testület azonban nem javasolta a halasztást, tekintve, hogy 235 tanköteles járt a község iskolájába, és őket egy 63 éves tanító tanította.

21 A minisztérium végül engedélyezett 1 év haladékot, de azzal a feltétellel, hogy az 1879/80-as tanévre az új tanterem elkészül, és új tanítói állást is szerveznek.

22 18 Vármegyei Közigazgatási Bizottság általános iratai 1876., 1877. IV/418. (továbbiakban: VMK Biz.) 1817163. Baranya Megyei Levéltár (továbbiakban: BML). 19 VMK Biz. ált. iratai ÍV/418. 1876.. 1877. 134/1344. (1877) BML 20 Uo. 21 Közigazgatási Bizottság jegyzőkönyve (továbbiakban: jkv) 886/1878. BML (Idéz: Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának tanügyigazgatási tevékenysége a dualizmus időszakában c. művében. In = A Dunántúl településtörténete VII. szerk.: Somfai Balázs, Veszprém, 1989. 475. o.) 22 Közigazgatási Bizottság jkv. 1184/1878. BML