Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - KÉRI KATALIN: A katolikus elemi iskolák állapota Baranyában (1868-1914)

Szintén a Közigazgatási Bizottság munkájáról számolt be 1883-ban a Néptanoda hasábjain Szeifricz István, egyházmegyei tanfelügyelő. Az „1868 évi 38. t.cz, 34 §-ához. képest tantermek és tanerőkben való hiány terjesztetvén elő, ... Babarcz, Mohács, Somberek és Duna-Szekcső hitközségek iskolái is mint olyanok említtetnek, melyeknek haladéktalanul ki kell bővíttetniök ", és a tanfelügyelő emiatt további intézkedésekre kérte a püspököt.

23 A Közigazgatási Bizottság, illetve a királyi tanfelügyelő intézkedései szándékai nem mindig találtak megfelelő visszhangra a katolikus hitközségekben. A babarci iskolaszék például 1893-ban a „katolikus eszme és oktatás iránti újabb támadásnak" tartotta Salamon József leiratát az iskolabővítéssel kapcsolatosan, ugyanis mint kifejtették, csak „1-2 oskolással" van több a megengedettnél.

24 Az 1870-es és 80-as évtizedek hoztak ugyan változást a megye katolikus elemi tanügyét illetően, iskolaépületek - és építkezések vonatkozásában, azonban lassú volt a javulás, mint ahogyan erről a megye katolikus szellemiségű lapjában, a Pécsi Közlönyben Schultz Imre 1893-ban beszámolt. „Tanügyi körképek" címmel több részből álló írásában így tudósított a neves tanár: „Tagadhatatlan tény, hogy az utolsó 20-25 év alatt nem egy új iskolaépület emeltetett egyházmegyénkben, számos helyen bővítések, átalakítások, javítások foganatosíttattak, de tény az. is, hogy még sok igen fogyatékos iskolaépület, a törvényes kellékeknek semmikép meg nem felelő tanszoba található egyházmegyénkben. "

25 A szerző szólt ebben a cikkében az iskolák zsúfoltságáról, az épületek alacsony, düledező állapotáról. Az újságnak egy másik írása is erről a problémáról írt, és kereste az okait is. A falvak szegénysége, a hitközség nemtörődömsége mellett más oka is lehetett az iskolák nyomorúságos állapotának: építkezés vagy iskolabővítés esetén gyakorta nem szakember készítette el a terveket, illetve hiányzott a szakbírálat sokszor. Sem a törvénynek sem az építésügyi előírásoknak nem tettek eleget a tervek készítői. „Világítás, fűtés, szellőztetés, padok stb. most is a legprimitívebb Jelfogóst árulják el. Az iskolai épületeknek megbírálása és a befejezett építkezések felülbírálása egy főtanhatóséigilag megbízott építész feladata lenne. "

26 olvasható a Pécsi Közlöny hasábjain 1893. júliusában. Ugyanakkor fentiekkel ellentétes, pozitív visszhangokat is kiváltó iskolaépítések is történtek. Ugyancsak Schultz Imre leírásában szerepelt az alábbi néhány elismerő mondat: „Láttam gyönyörű szép, akár a fővárosba beillő tantermekel (pl. Nyomján); láttam fölszerelést olt is, hol a község keveset tesz, ha a tanító ember a maga talpán, ha szívén hordja a tanügyet (pl. Baánban). "

21 A Püspöki Levéltár iratanyagában az 1893-as évben feltűnően, kiemelkedően sok az iskolaépítkezéssel, bővítéssel kapcsolatos irat, ezek segítségével metszet készíthető a századvég baranyai katolikus kisiskoláinak problémáiról. Elsődleges gond volt sok község számára az, hogy még ekkor is, a népoktatási törvény végrehajtásának 25. évében jóval magasabb volt az 1 tanítóra jutó 23 In = Néptanoda 1883. jan. 27. XVI/20. 160. o. 24 Babarc 547/1893. PLt, Tf. i. 25 .,

Schultz Imre: Tanügyi körképek" (In = PK 1893. ápr. 2. és ápr. 9. 4. o.) 26 „Szünidő alatt" (In = PK 1893. júl. 9. 4. o.) 27 „Schultz Imre: Tanügyi körút" (In = PK 1896. aug. 15. 3. o.)