Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - SZILI ERIKA: A magyar ex libris évszázadai

lapja. Gazdagon díszített címeres ex librise volt a brassói Miller családnak, a Kemény grófi családnak, Gyurkovics Márknak és másoknak. Ezek azonban nem ábrázolnak egyebet, a család ősi címerének pontos rajzolatánál. A legtekintélyesebb főúri családok könyvtárai sem lehettek meg ex libris nélkül. A Festetichek, Grassalkovichok, Esterházyak, a Haller, Holló és a Dőri família és készíttetett a 18. században címeres ex librist. Ha a családnak több helyen is volt könyvtára, akkor a különböző ex librisek a gyűjtemény rendjének fenntartását is szolgálták. A Csáky család pl., amelynek Szepesgörgőn és Belbachban is volt könyvtára, külön könyvjegyet használt a két gyűjteményben. A pozsonyi Zeller Sebestyén műhelyéből került ki Amadé László báró, költő és tábornok ex librise. A jelmondat és az alul elhelyezkedő szöveg közötti kép már csak távolról emlékeztet címerre. A díszes hadijelvények a személyes kapcsolatot, egyéni érdeklődést, tevékenységet szimbolizálják. A kettős keret és az álló téglalap alak, amelyet már több lapon is megfigyelhettünk, itt metszéssel készült. Hadik András ( 1710-1790) ex librise rokonítható az előzővel. A családi címer a grófi rangot jelző kilenc ágú koronával fontos helyet foglal el, de a pajzs alatt megtalálhatók a tábornok hadijelvényei, az ágyúk dobok, zászlók is, amelyek jelzik, hogy a lap tulajdonosa katonaember. A főúri könyvjegyek már a 18. században sem csupán a nemesnek mondható rézmetsző technikával, kézi munkával készültek. A nyomdatechnikai módszerek gyors és pontos rajzot adtak, és ami még fontosabb, korlátlan számú levonat készítését tették lehetővé. Talán éppen ezért választotta a könyvek megjelölésének ezt a kevésbé dekoratív formáját Illésházy István (1762-1838), akinek Dubnici könyvtára ma a Széchényi Könyvtár értékes részét képezi (9. ábra). Árva Bethlen Kata (1700-1759) könyveit szintén tipografikus ex libris jelölte. A 18. századi ex librisek között jelentős helyet foglalnak el az egyházi személyek, püspökök, érsekek, bíborosok lapjai. Legjellemzőbb motívumaik az egyházi jelvények, amelyek a világi címerektől eltérően konkrét jelentést is hordoznak, majdnem mindegyiken megtalálható a püspöksüveg, a pásztorbot és a kalap. Akaiaprói kétoldalt lelógó bojtok száma jelzi az egyházi hierarchiában elfoglalt rangot. A 18. század egyik legjelentősebb egyházi méltósága Klimó György (17101777) volt. Ő tette hazánkban először az olvasóközönség számára nyilvánossá gyűjteményét. A tudós főpap a könyvgyűjtést esztergomi kanonoksága idején kezdte. Nem ő volt azonban az első könyvkedvelő pécsi püspök. Elődje, Berényi Zsigmond (1694-1748) is szép gyűjteménnyel rendelkezett. A könyveit jelölő ex libris érdekessége az, hogy 1721-től 1747-ig az összes évszám megtalálható 9. ábra.