Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - SZILI ERIKA: A magyar ex libris évszázadai

rajtuk, jelezve azt, hogy mikor került tulajdonába az adott kötet. Klimó György 5 változatban ismert ex librisét Thomas Bohacz rézmetszőnél rendelte.^ 10. ábra. Új jelenség volt a század folyamán a polgári származású könyvgyűjtők számának növekedése. A tudósok, orvosok, egyetemi tanárok külhoni egyetemeken tanultak, ott ismerkedtek meg a könyvkultúra magasabb fokával. Hazatérve tudományterületük munkáiból szakmai gyűjteményt hoztak létre. A 17-18. század fordulóján élt Köleséry Sámuel, erdélyi orvos. Többezer kötetes modern, külföldi eredetű könyvtárat gyűjtött össze Nagyszebenben, melyben különösen sok hollandiai eredetű nyomtatvány volt. Ex librise is holland hatást tükröz, a könyvtárbelső rajza az ottani tudományos könyvek címlapjának stílusát idézi. Nem valószínű, hogy saját szebeni tékájának rajza lenne, inkább egy külföldi könyvben látott kép alapján készült.

17 Tipikus polgári könyvjegy Peschkó Mihály kollégiumi rektor 1757-ből származó ex librise. Ezen már nyoma sincs címernek, a tulajdonos mestersége szimbólumait, koponyát, szárcsontot, homokórát rajzoltatott a lapra. A szépen kialakított kagylómotívumos keret a lassan elterjedő és a barokkot felváltó rokokó stílusra utal (10. ábra). A magánkönyvtárak mellett a 18. században a testületekhez, hivatalokhoz tartozó könyvtárak köteteiben is találunk ex librist. Az egyik legszebb darab a pesti pálosrendi kolostor könyvtárának címeres lapja 1773-ból, a másik pedig az ekkortájt Budára költözött nagyszombati egyetem könyvtárának lapja, melyet Binder János Fülöp budai metsző készített. Az itt közölt ismeretek bizonyítják, hogy az ex librisek leggyakoribb ábrázolási tárgya még a 18. században is a címer volt. A címer szerepe azonban a századok folyamán lassanként megváltozott. Tekintsük át röviden ezt a változást! A superexlibrisek és az első ex librisek pusztán a tulajdonos címerét mutatták. A könyvjegyet készítő művész a családi vagy egyházi címert fadúcra vagy rézlemezre másolta, az erről készített nyomatok pedig a könyvbe kerültek. A címer mellett jelmondatok, szentenciák és a könyv tulajdonosának neve is helyet kaphatott, így a címer már nem egyedüli motívum volt, hanem csak az ábrázolás egy része. A címerpajzs ekkor már egyre kisebb helyet foglalt el, körülötte pedig gazdag díszítőelemeket helyeztek el. A 18. században a szép rajzolatú barokk keret és a jelmondat beírására szolgáló szalag az ex librisek állandó tartozéka lett. A címer mellett a tulajdonos személyiségét megmutató elemeket is találunk. Ezt a lassú változást gyorsította fel a könyvgyűjtés terén is megjelenő polgári réteg azzal, hogy más típusú ábrákat rajzoltatott. Még több személyes vonatko16 Varjú, 1907. 17 Siklóssy, 1925.