Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - PATTON GÁBOR: A koromszói apátság kutatása

templom helyszíne), illetve a Barát-hegy közötti vízmosásban, nagy esőzéseket követően.

17 A legrégebbi érme //. István (1116-31) ezüstdénára.

18 Előkerült még két darab IV István (1162-63) rézdénár,

19 és egy IV. Béla (1235-70) obulus,

20 továbbá egy közelebbről nem azonosított középkori zseton rézből.

21 A fentiekből arra következtethetünk, hogy már a 12. század elején volt itt élet. Tehát már ekkor létezett Koromsző falu. A határleírásban szereplő pontos történeti földrajzi körülmények vizsgálata kétségtelenné teszi a Koromszó nevű monostor korábban vázolt színhelyének realitását. Egyben feloldja a szakmunkákban tapasztalható differenciákat is. Csánki Dezső a Regöly határában általa jól beazonosított hasonló nevű faluval keverte, a két helyet eggyé vonva.

22 Ortvay Tivadar művének térképmellékletében Mucsi falutól ÉK-re helyezi mind az apátságot, mind a plébániát, illetve a hozzá tartozó falut is.

23 Fullajtár Ernő szerint Koromsző Apátvarasd mellett látezett magyar falu. Térképmelléklete azt állítja, hogy a kuruc-rác hadjárat esztendejében (1704) pusztult el.

24 Káldy-Nagy Gyula jól sejt egy falunevet ezen a vidéken, de nevét „OSTOR"nak írja, bár igaz megkérdőjelezve.

25 Figyeljük meg ezekután a határleírás topográfiáját! „MAZA fent említett földjének határai GÖRE falu közelében kezdődnek, az északi vidék sarokjelzésétől és innen északi irányban a körtefákig tartanak és szomszédosak Albert fia György gróf földjeihez, ott egy sarkot alkotnak, innen határosak a KÖRÖMZÖT NEMESEINEK MONOSTORÁ-val, keleti irányba tartva egy révhez ér, és a HYDAS-nak nevezett folyóhoz jut, átkelve magán a folyón felfelé halad és az EGREK-nek nevezett folyó felé tart, innen egy közönségesen ÁRKUSUTH-nak nevezett út mentén a KOROMZU monostor fölött megy, határos ezzel a kolostorral három nyíllövésnyi távolságon, ott egy hegytetőhöz ér hosszan haladva ezen út mentén, a szőlős földek tőszomszédságában van, és aztán leszáll egy völgybe, amely völgyben a közönségesen KUESD-nek nevezett csermely folyik, keresztül megy az említett folyón, keleti irányból a déli táj felé tartva eljut egy FENYEUFA-nak nevezett fához, onnan egy kereszttel megjelölt tölgyfához, amely földsánchatárral van körülvéve, és ott kezd szomszédságba kerülni a NADASTH BRITTANN-ok földjeivel, innen déli részről nyugat felé tartva az említett Brittannok földjei mellett egy nagy úton, amely egy hegy tetején van, elér a SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY EKLÉZSIÁJÁHOZ folytonos határjelzésekkel, és folytatódik a váradi kolostor jelzései mentén, és messze elhaladva déli irányból a VÁRADI KOLOSTOR földje mellett egy sarokhoz ér, ebben a sarokban hat nagy földsánchatár van, és 17 Az érmeket a Nemzeti Múzeum Éremtárának adtam. 18 Réthv László: Corpus Nummorum Hungáriáé. Bp. 1899. I. kötet 51. kép. (a továbbiakban CNH). 19 CNH 98 és CNH 102/a. 20 Zimmermann IMJOS: Pótlék a CNH Magyar Egyetemes Éremtár T-füzetéhez. Bp. 1907. 16. kép. 21 Zolnay lAsz.ló: Az elátkozott Buda - Buda aranykora. Bp. 1982. 230. kép. A nem nemesfémből készült zsetonokat a XIII. század végéig használták a számoláshoz segédeszközül. (Káplár László: Ismerjük meg a numizmatikát. Bp. 1984. 313. p.) 23 Ortvay 1891-92. tm. 24 Fullajtár 1942. 18. 25 Káldy-Nagy 7960. tm.