Baranya. Történelmi közlemények. 7-8. évfolyam (1994-1995)

MŰHELY - PATTON GÁBOR: A koromszói apátság kutatása

ugyanezekkel a határjelzésekkel be is fejeződik az előbb említett kolostor földjeivel való szomszédosság, és ugyanazt a földet nyugati irányból megkerülve egy forráshoz ér, melyet közönségesen KÜKUTH-nak neveznek, és ott ez az említett forrás határként van kijelölve, innen északi irányban haladva egy földsánchatárhoz ér, melyet közönségesen SOMFÁ-nak neveznek, innen eljut a BONCHBUKY-nak nevezett helyhez, és ott van egy földsánchatár, innen északi irányban lefelé halad, és nyugati irányból pedig eljut egy völgyhöz, amelyben az EGREH folyó folyik, és hosszú távolságon keresztül ezen folyó mentén lefelé haladva eljut egy THOLFÁ-nak nevezett fához, ahol van egy földsánchatár, innen ugyanazon folyó mentén egy nyíllövésnyire felfelé halad három nyíllövésnyi távolságot, folytonos jelzésekkel halad és visszatér a fennt említett GYORAE földjének sarokhatárához, és így határolják a határjelzések és határkövek M AZ A földjeit..."

26 A határ „GÖRE" falunál kezdődik, amely ma Mázával szomszédos község, első írásos említésére itt került sor. Az apátság eredetére nézve igen fontos utalás következik: Koromsző nemeseinek monostoráról olvashatunk. Talán kisebb nemesek falva lehetett itt, akik összefogva hívták életre ezt a szerzetesházat, amint azt hasonlóképpen Tilulnál láthatjuk.

27 A következőkben két folyónév tűnik fel a vidéken: a „HYD AS" és az „EGREK". Ortvay töténeti vízrajzában a „HYD

AS" folyó Baranyában a Zengő-hegy északi oldalán eredő, Nádasd és Hidas mellett elhaladó, végül Agárd és Szekszárd között a Sárvízbe ömlő Nádasdi-, másnéven Hidasi-víz, Az„EGREK" folyó pedig szerinte „.. .a Nádasdi víznek baloldali mellékvize... „, amely Zobák pusztán ered és Egregy mellett elhaladva, Kismányoktól ÉK-re a Nádasdi-vízbe ömlő Völgységi-patak.

28 Ortvay nem érzékelte, hogy a leírás már a Györe és Máza, illetve Koromsző közötti fő völgyben amlíti a két víznevet. A Völgységben voltak szabályos tavak, mocsarak, nem feltétlenül egy vízfolyásnak kellett lenni.

29 Az „ÁRKUSUTH"-nak mondott út ma már nem azonosítható. Ezt követően a „KOROMZOU" monostor fölé ér a határ, ez lehet valószínűleg a korábban említett „Barátok háta". Majd leszáll a határ egy völgybe, ahol a „KUESD" csermelyt említi a leírás. Ortvay szerint ez Tolna megyében az Okrágyi patak mellékvize lenne.

30 Véleményünk szerint a Kövesd csermely egy középkori falunévvel hozható összefüggésbe. Nevét a Mázával szomszédos Váralja falu egyik dűlőterülete őrizte meg. „Továbbá ben a hegyek között... láttatik egy helységnek a helye, melyrül azt beszélik, hogy Kövesdnek hívták, a mint hogy azt a tájékot és a mellette lévő hegyet máig is Kövesdnek nevezik." - tudósít Egyed Antal adatközlője.

31 1687-ben a kincstár által lefoglalt falvak névjegyzékében is szerepel Kövesd.

32 26 Fejér III. 2. 437^139. 27 Németh 1897. II. 242. 28 Ortvay 1882. T. 288.; 390. 29 Solymár 1984. 20-21. 30 Ortvay 1882. T. 445. 31 Cserna-Kaczián 1986. 240. 32 Nagy 1979. 21.