Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

TANULMÁNYOK - BODA MIKLÓS: A középkori pécsi egyetem lokalizációjához

3 A névtelen művet a Petrik-féle bibliográfia ujabb kiegészítésének nyomdahely-mutatója segítségével azonosítottuk. 4

A cikk tulajdonképpen egy, a rakodásnál történt balesetről tudósít. Vilmos püspök „oroszlános" címerét pecsétgyűrűről és kályhacsempéről ismerjük. (Vö. PETROVICH 1968. 161; MAROSI 1987. 501). Kárpáti Gábor ismertetése. In: Művészet I. Lajos korában. (Katalógus.) Bp. 1982. 6

HeIyesen: a régi városháza tornya (Vö. PETROVICH 1972. 162). idézeteinket az 1985-ben megjelent 2. kiadásból vettük (E. Cs. 1985). A B'irkeristein-fele metszetet közli: SZABÓ - RUZSÁS 1958. 3. t. A „Pécs városképei-műemlékei" c. kiadvány lábjegyzetben utal Vörös Mártonnak az egyetem helyével kapcsolatos feltételezésére: „Vörös Márton (...) a vár előtti s a török alól felszabaduláskor romokban álló épületre gondol. Szabó Gyula szerint ezek káptalani lakóházak és gazdasági épületek voltak, az egyetem a mai várplébánia és az ókeresztény sírkamra helyén állt. Pécsi Esti Napló, 1962. júl. 11." (DERCSÉNYI 1966. 42-43.) 'Különös figyelmet érdemel ezért XI. Gergely pápa 1372. szeptember 30-án kelt oklevele (BÉKEFI 1909. 127. VIII.), mely az egyetlen biztosan ismert pécsi tanár, Galvano di Bologna lakóházának helyét is körülírja. (E házzal, az un. „Saraceno di Padova" kérdéssel és az egyetem királyi javadalmazásával külön tanulmányban foglalkozunk.) 10

Istvánffyra hivatkozva említi Martin Zeiller is a pécsi iskolát magyar vonatkozású főművének első (1646) és további (1660, 1664, 1690) kiadásaiban. "Feltehetőleg a török előtti Habsburg „hatalomátvételre" emlékeztetett a felirat és a címer. 12

Ha nem tudnánk, hogy helytörténeti irodalmunk (Vö. PETROVICH 1983. 15.) hova lokalizálja az un. Aranyoskutat, úgy vélnénk, Evlia Cselcbi ezt helyezi a Székesegyház mellé. A leírás az „aranyosvizzel" való mosdás, az abból való ivás (újév napján vagy jeles ünnepeken) szokására, hiedelmére látszik utalni. Július egyrészt a muzulmán időszámítás első újévének kezdetét jelzi. Másrészt „jeles napjaink" közül Sarlós Boldogasszony, közvetve Keresztelő Szent Jánoshoz kapcsolódó ünnepére (július 2.), továbbá Keresztelő Szent János ezt néhány nappal megelőző ünnepére, „Szent Iván" napjára (június 24.) emlékeztet. (Vö. Magyar néprajzi lexikon. 1. köt. Bp. 1977. 125.; Néprajz, néphit, népi vallásosság. Szerk. Hoppal Mihály. Bp. 1990. 186.) A kút közelében egyébként a Keresztelő Szent János-kápolna állott egykor. 'Az „egyetemi ásatásokkal" foglalkozó írások jelentős része újságcikk. A folyóiratokban, tanulmánykötetekben, illetve önnállóan megjelent e tárgyú írásokat a „Bibliográfia" részben közöljük. "Mindezidáig azt az épületet hitték azAcademia (egykorú szóhasználattal Universitas) fstropolitana épületének, mely tulajdonképpen a diákok szállása (collegium, bursa) volt (KLANICZAY 1990). A pozsonyi dóm egyetemi templom lett annak idején, a káptalani könyvtár pedig az egyetem könyvtárát pótolta. (Der Marlinsdom in Bratislava. Aut . J. Zary etc. Bratislava 1990. 18., 70-77.) l5

Marosi Ernő, akit fentebb már idéztünk, az egyik legfontosabb tényezőnek tartja a megfelelő könyvtár létét (MAROSI 1987. 143). ""Dallos Miklós, bár informátorai nyomán részletesebb tájékoztatást ad az. egyház állapotáról, mint 19 évvel később Vinkovics Benedek, nem említi a pécsi iskolát. Feltehetőleg azért nem, mert még nem olvashatta istvánffy Miklós idevonatkozó művének pécsi vonatkozású sorait, ugyanis e mű csak két év múlva (1622) látott napvilágot. Meggyőződésünk, hogy Vinkovics Benedek Istvánffy megemlékezésének hatására kérte meg informátorát, nézzen utána, mi van az egykori „gimnáziummal". Meglehet, hogy az informátor (jezsuita szerzetes) olyan feliratos kő alapján vélte azonosítani a nevezetes tanintézetet, amelyen mondjuk az „academia" szó is szerepelt, talán éppen a múlt század végén felfedezett címeres kő alapján. Ezek szerint mondhatni „kívülről vitték be" újra a XVII. századi városba az egykori híres iskola hagyományát, melyből aztán már Evlia Cselebi informátora is táplálkozhatott. Amikor a XVIII. század elején jezsuita történetíróink római kutatásai révén ismertté vált a középkori egyetem alapítólevele, Timon Sámuel közreműködésével (Vö. SZABÓ P. 1933. Bibliogr. Ao. 1714) ötvöződhetett Nagy Lajos király „stúdium generale"-jának és Istvánffy „gymnasium litterarum"-ának hagyománya (Vö. FRICSY 1984; HOLOVICS 1966).