Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

TANULMÁNYOK - T.MÉREY KLÁRA: A Dél-Dunántúl településhálózatának változásai (1914-1950)

léseken belül is a modern kor vívmányainak bevezetése, az áruk és a gondolatok szabad áramlására. A településhálózathoz kötődő másik fontos probléma a tényleges hálózat számszerű áttekintése. Az alábbiakban táblázatba foglaltuk legfontosabb adatait abból az időből, amikor már a béke-diktátum okozta országos méretű sokk és a világgazdasági válság hazánkban is romboló hatása után viszonylag stabilnak tekinthető állapot alakult ki. 1. táblázat Települések és lakóik a Dél-Dunántúlon 1937-ben Megnevezés Baranya megye Somogy megye Tolna megye Zala megye Dél-Dunántúl Megnevezés lakosság Megnevezés száma (fő) % száma (fő) % száma (fő) száma (fő) % száma (fő) % Torvényhat. jogú város 61663 20 61663 5 Megyei város 17369 5 32715 8 14279 5 44380 12 108743 8 Nagyközség 33818 11 90659 24 229750 85 64756 18 418983 31 Kisközség 198638 64 262261 68 25337 10 256167 70 742403 56 Összesen 311488 100 385635 100 269366 100 365303 100 1331792 100 Egybevetve e láblázat adatait az 1910-ben felvázolt hasonló adatokkal kiderül, Baranya megyében ekkor Pécs lakóinak száma a megye népességének 11%-át alkotta. 1937-ben ez az arány 20%-ra nőtt, vagyis a megyeközpont a megye népességének 1/5-ét foglalta magába. Az 1929. XXX. tc. által megállapítottan a rendezett tanácsú községek új elnevezése megyei város lett, amely közvetlenül a vármegyei hatóság alá tartozott. Alapszerve a képviselőtestület volt, amelynek élén az előbbiek által 2 évre választott polgármester állt. A többi tisztviselő választása „életfogytiglan" történt. 1910-ben Baranya megyében nem volt rendezett tanácsú város, 1937-ben, tehát 27 esztendővel később Mohács visszanyerte hajdani rangját, és még megyei városként jegyezték fel. A 17 ezer főnyi lakosságával a megye népességének 5%-át foglalta magába. Baranya megyében tehát a népességnek 25%-a városlakó volt. A megye területének fogyása (hiszen a Baranya-háromszög jelentékeny területe került át Jugoszláviához) a települések számának csökkenésében is megmutatkozott. 1910-ben 20 nagyközséget jelölt a helységnévtár, most 13 a számuk, s a népesség 1910-ben 18%-ot tett ki. Vagyis a megye lakosainak 18%-a lakott nagyközségben. 1937-ben a népesség 11%-a volt nagyközségek lakója.