Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

TANULMÁNYOK - NAGY IMRE GÁBOR: A névmagyarosítások történetéhez

igazgatási és igazságszolgáltatási tisztviselőket - tudott példaképül állítani az 1896 körüli időkből (TELKES 1906. 93-95). A névmagyarosítás érdekében így nem elsősorban a társadalmi szervezetek, hanem inkább a magyar sajtó buzgólkodott. Közölte a helyi névváltoztatásokat, a névváltoztatások országos statisztikáját, a névváltoztatásokra vonatkozó rendeleteket, utasításokat, szabályokat, amelyek máskülönben nem jutottak volna az olvasóközönség tudomására. Buzdított a névmagyarosításra, másrészt ostorozta az idegen hangzású nevek viselőit. A sajtó kétarcúsága figyelhető meg: egyszer hurráoptimizmus jellemezte, miszerint pár év múlva nem lesz idegen nevű ember Magyarországon, máskor pedig teljesen kétségbeesett, hogy nem halad eléggé a névmagyarosítás ügye.

18 Panaszkodott, hogy a társadalom előkelői, a vezető hivatalnokok nem mutatnak példát a névmagyarosításban.

19 Panaszkodott, hogy a pécsi kereskedők és iparosok neve idegen, így a Király 20 utcában 11 magyar nevű mellett mintegy 80 idegen nevű cég található. Panaszkodott, hogy a tanítók, a pécsi törvényhatósági bizottság tagjai között sok az idegen nevű, és 21 nincsen egyetlen magyar nevű könyvkereskedő sem. Panaszkodott, hogy a mohácsi értelmiség 90%-a, így az ügyvédek több mint 80%-a, a hivatalnokok, tanítók túlnyomó része sem magyar nevű. A kereskedők között is csak 2-3 magyar nevű akad, az iparo22 sokról és földművesekről nem is beszélve. Az egyes szerzők vérgőzös, névmagyarosítást siettető cikkei néha csak úgy hemzsegnek az erőszakosságtól. Szinte minden névmagyarosítást erőszakoló módszer megfogalmazódott már a századforduló környékén, de alkalmazásukra inkább csak a két világháború között került sor. Javasolták, hogy legyen a névmagyarosítás ingyenes, vagyis a kérvények és mellékleteik legyenek illetékmentesek 23 Javasolták, hogy a névmagyarosítást a törvényhatóságok hatalmi szóval, eszközökkel gyorsítsák meg. A községi és körjegyzők alispáni és főszolgabírói utasításra név szerint szólítsanak fel minden idegen nevűt, és községenként, járásonként terjesszék fel a névváltoztatási kérvényeket az alispánon keresztül a belügyminiszterhez.

24 Javasolták, hogy a névmagyarosítási kérelmeket ne a belügyminisztérium, hanem közvetlenül a törvényhatóságok bírálják el és engedélyezzék. A névmagyarosítást ne egyénileg kelljen kérelmezni, 1 aivm tömegesen, listásán, amit pl. a katonai parancsnokságok, iskolai igazgatók, egyes hatóságok állítanának össze az illetőségi körükbe tartozó kérelmezőkről.

25 Néme-n Béla pedig egyenesen azt javasolta, hogy a kormány a hivatalnokot csak akkor sorolja át magasabb fizetési osztályba, a tanárt csak akkor erősítse meg állásában ha nevét megmagyarosította. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy e propagandacikkek a címzettek körében kevés sikert arattak, inkább ellenérzést szültek. A névmagyarosítási mozgalmat elsősorban a névmagyarosítások száma minősíti. Mint már említettük, a névmagyarosításokat sohasem vették külön számba, mindig a