Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

TANULMÁNYOK - NAGY IMRE GÁBOR: A névmagyarosítások történetéhez

igazgatási és igazságszolgáltatási tisztviselőket - tudott példaképül állítani az 1896 kö­rüli időkből (TELKES 1906. 93-95). A névmagyarosítás érdekében így nem elsősorban a társadalmi szervezetek, ha­nem inkább a magyar sajtó buzgólkodott. Közölte a helyi névváltoztatásokat, a névvál­toztatások országos statisztikáját, a névváltoztatásokra vonatkozó rendeleteket, utasításokat, szabályokat, amelyek máskülönben nem jutottak volna az olvasóközönség tudomására. Buzdított a névmagyarosításra, másrészt ostorozta az idegen hangzású ne­vek viselőit. A sajtó kétarcúsága figyelhető meg: egyszer hurráoptimizmus jellemezte, misze­rint pár év múlva nem lesz idegen nevű ember Magyarországon, máskor pedig teljesen kétségbeesett, hogy nem halad eléggé a névmagyarosítás ügye. 18 Panaszkodott, hogy a társadalom előkelői, a vezető hivatalnokok nem mutatnak példát a névmagyarosítás­ban. 19 Panaszkodott, hogy a pécsi kereskedők és iparosok neve idegen, így a Király 20 utcában 11 magyar nevű mellett mintegy 80 idegen nevű cég található. Panaszkodott, hogy a tanítók, a pécsi törvényhatósági bizottság tagjai között sok az idegen nevű, és 21 nincsen egyetlen magyar nevű könyvkereskedő sem. Panaszkodott, hogy a mohácsi ér­telmiség 90%-a, így az ügyvédek több mint 80%-a, a hivatalnokok, tanítók túlnyomó része sem magyar nevű. A kereskedők között is csak 2-3 magyar nevű akad, az iparo­22 sokról és földművesekről nem is beszélve. Az egyes szerzők vérgőzös, névmagyarosítást siettető cikkei néha csak úgy hem­zsegnek az erőszakosságtól. Szinte minden névmagyarosítást erőszakoló módszer meg­fogalmazódott már a századforduló környékén, de alkalmazásukra inkább csak a két világháború között került sor. Javasolták, hogy legyen a névmagyarosítás ingyenes, vagyis a kérvények és mellékleteik legyenek illetékmentesek 23 Javasolták, hogy a név­magyarosítást a törvényhatóságok hatalmi szóval, eszközökkel gyorsítsák meg. A közsé­gi és körjegyzők alispáni és főszolgabírói utasításra név szerint szólítsanak fel minden idegen nevűt, és községenként, járásonként terjesszék fel a névváltoztatási kérvényeket az alispánon keresztül a belügyminiszterhez. 24 Javasolták, hogy a névmagyarosítási ké­relmeket ne a belügyminisztérium, hanem közvetlenül a törvényhatóságok bírálják el és engedélyezzék. A névmagyarosítást ne egyénileg kelljen kérelmezni, 1 aivm tömege­sen, listásán, amit pl. a katonai parancsnokságok, iskolai igazgatók, egyes hatóságok állítanának össze az illetőségi körükbe tartozó kérelmezőkről. 25 Néme-n Béla pedig egyenesen azt javasolta, hogy a kormány a hivatalnokot csak akkor sorolja át magasabb fizetési osztályba, a tanárt csak akkor erősítse meg állásában ha nevét megmagyarosí­totta. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy e propagandacikkek a címzettek körében kevés sikert arattak, inkább ellenérzést szültek. A névmagyarosítási mozgalmat elsősorban a névmagyarosítások száma minősíti. Mint már említettük, a névmagyarosításokat sohasem vették külön számba, mindig a

Next

/
Thumbnails
Contents