Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

TANULMÁNYOK - NAGY IMRE GÁBOR: A névmagyarosítások történetéhez

névváltoztatásokat összegezték. 1881 és 1905 között 42434 névváltoztatás történt (TELKES 1906. 80-81). 1905 után már összegző statisztika sem készült. Lengyel Zoltán 20 ezerre becsülte az 1906 és 1916 közötti névváltoztatásokat (LENGYEL 1917. 9). Változatlan ütemmel számolva kb. 66 ezerre tehető az 1881 és 1918 közötti névváltoztatások száma. A névváltoztatások számán a kérvények, ill. az engedélyek száma értendő, ahol általában egy kérvény egy családot jelent. Előfordult azonban az is, hogy egy kérvényen többen kérték nevük megváltoztatását, s igen gyakran egy család tagjai különböző időpontban változtattak nevet. Az 1880 és 1910 közötti 30 év magyarországi asszimilációja több mint 1 millió főre tehető. Ebből mintegy 400 ezer elmagyarosodott német, közel 300 ezer szlovák, majdnem 200 ezer zsidó, 80 ezer délszláv, 30 ezer román, 10 ezer kárpátukrán és 50 ezer egyéb nemzetiségű volt (HANÁK 1974. 513-515). Feltételezésünk szerint az 1 millió fő asszimilált között vannak a névmagyarosítók. Sajnos részletes névváltoztatási statisztika nem minden évben készült, ezért a meglévők csak statikus kép felvillantására alkalmasak. Az 1899. évi névváltoztatási statisztika szerint például 3240 névváltoztatás történt. Többségük (50,5%) zsidó. A névváltoztatások számát tekintve az első 28 helyen álló városban történt a névváltoztatások 49%-a, s a névváltoztatások 27%-a budapesti, tehát a névváltoztatás az asszimilációhoz hasonlóan urbánus jelenség. A néwáltoztatók 28,6%-a tisztviselő (vasúti, állami, magán, megyei, városi, községi, postai stb.) 25,8%-a kiskorú gyermek, ill. tanuló, 9,9%-a értelmiségi (orvos, mérnök, pap, tanár, tanító, ügyvéd), 3,9%-a iparos, ill. iparossegéd, 3,2%-a kereskedő, ill. kereskedősegéd, 3%-a csendőr, rendőr, katona, 0,9%-a földbirtokos, ill. földműves, 24,7%-ának ismeretlen a foglalkozása. Ez utóbbi kategóriában lehetnek még földművesek vagy egyéb foglalkozásúak is. Minden ötödik néwáltoztató foglalkozása vasutas (20,7%).

27 A névmagyarosítás szempontjából kiemelhetők bizonyos egymást is átfedő csoportok, mint pl. a zsidók, a budapestiek, az államvasút alkalmazottai, a posta- és távirdahivatallal együtt és a kiskorúak, tanulók. Egyes csoportok százalékos aránya később még növekszik is, pl. 1906 első felében a néwáltoztatók 63,8%-a volt zsidó és 37%-a budapesti. A kiskorúak, tanulók magas arányszáma az asszimiláció több generációs, több lépcsős voltából adódik, miszerint az apa maga már nem változtatott nevet, csak gyermekei.