Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

TANULMÁNYOK - NAGY IMRE GÁBOR: A névmagyarosítások történetéhez

összefoglalót. 1897-ben kiadta a „Hogy magyarosítsuk a vezetékneveket?" című, négy kiadást megért útmutatót, amely négy fejezetből állt: Hogy magyarosítsuk a vezetékneket? Utasítás a névmagyarosításhoz; Felvételre ajánlható nevek; Adatok a névmagyarosítás történetéhez. A 2. kiadástól fogva A magyar név c. bevezetővel bővült. A társaság „fénykora" a millennium körüli évekre tehető. Telkes Simon az Utasítás a névmagyarosításhoz című összeállítást - mint már említettük - több ezer példányban kinyomtatta, és névmagyarosításra buzdító felhívássál szétküldte az országban. Megkapta mintegy 700 lap és folyóirat, iskolaigazgatók, vállalatok, egyesületek, felekezetek püspökei, minisztériumok, Budapest tanácsa stb. A lelkészeket külön nyílt levélben kérte fel Telkes a névmagyarosítás támogatására (TELKES 1906. 86-93). A névváltoztatások félévi statisztikáját szintén Telkes simon készítette el és adta ki a társaság évkönyveiben, amelyekből a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem sikerült egyetlen darabot sem fellelnünk. Feltehetően kis példányszámú brossurak lehettek. Névmagyarosítási ügyekben ugyancsak Telkes Simon fordult az illetékes hatóságokhoz. A sajtó alapján úgy tűnhetett, hogy az egyesület folyamatosan tevékenykedett, valójában azonban a Központi Névmagyarösító Társaság afféle Kádár János társaság volt. Nem sokkal több egy feltűnési viszketegségben szenvedő ember névmagyarosító buzgalmánál, aki ellen több panasz is felmerült. A belügyminiszter 1909-ben be is tiltotta az egyesületet, mert 1881 óta sem közgyűléseket, sem végrehajtó bizottsági üléseket nem tartott, tisztikara és tagnévsora sem volt, gyakorlatilag nem működött. A társaság nevében egyedül csak Telkes Simon szerepelt, akit attól is eltiltottak, hogy a megszűnt 17 társaság elnökeként lépjen fel. A megszűnt Központi Névmagyarosító Társaság szerepét az Országos Magyar Szövetség vette át, amely az 1910. évi közgyűlésén határozta el, hogy a névmagyarosítási ügyeket díjtalanul intézi. Csányi Gusztáv ügyvéd, az egyesület főtitkára kiadta „A névmagyarosítás szabályai" című propagandafüzetet (CSÁNYI 1915. 19-21). A világháború vége felé lépett fel névmagyarosítási programjával Lengyel Zoltán ügyvéd, politikus. A névmagyarosítás egyik alapkönyvét a Magyar Névkönyvet 1917-ben írta meg, amelyben kb. 15500 magyar vezetéknevet gyűjtött össze. Megalakította az Országos Névmagyarosító Társaságot, amelynek elnöke is lett. Tevékenysége főként a két világháború közötti időszakra esett, a névmagyarosítás ügyében tett javaslatai is ekkor valósultak meg (LENGYEL 1917. 5). Jelenlegi ismereteink, alapján a névmagyarosításnak nincs sok terjesztője a dualizmus kori Magyarországon. Telkes Simon is csak 16 személyt - főként tanárokat, köz-