Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

TANULMÁNYOK - BODA MIKLÓS: A középkori pécsi egyetem lokalizációjához

dásai számára, míg az emeleti „Magna Aula" a legnagyobb tanulólétszámmal bíró „Artes" fakultás előadásainak és az „összegyetemi" rendezvényeknek a befogadására szolgált (ASCBACH 1865. 34-40, 193-194). Nos, ha Pécsett egyetemi céllal és 1425 után történt az építkezés, akkor ez új és rendkívül nyomós érvvel támasztaná alá azon - másutt kifejtett - feltételezésünket, miszerint az óbudai egyetem 1418 körüli megszűnése után, az Albertiek 34 éven át tartó pécsi püspöksége, de feltehetőleg Henrik püspök (1421-1444), illetve Gatalóci Mátyás prépost (1421-1437), fő- és titkos kancellár működése idején kísérlet történt az Anjouegyetem újjáélesztésére, immáron „luxemburgi" zászló alatt (Vö. BODA 1991. 82). Ha azonban sikerülne minden kétséget kizáróan bebizonyítani, hogy a székesegyház mögött feltárt épület 1367 körül és egyetemi „székháznak" épült, akkor - G Sándor Mária idézett rekonstrukciója alapján - akár azt is mondhatnánk, hogy az 1425 táján már kétségtelenül virágzó bécsi egyetem épületét a pécsi példához igazodva emelték. És most kanyarodjunk vissza ismét Evlia Cselebihez. Mint emlékezhetünk rá, ő azzal indokolja a pécsi székesegyház különlegesen magas szentélyrészét, hogy „e hely előbb könyvraktár volt", és „most" oszmán hadiszereket tárolnak a jól elzárható részben (Katona fordítása szerint: kincstárban). Nos, a szentélyrész magasságát az altemplom elhelyezése indokolja elsősorban, amiből az következik, hogy az Evlia által említett könyvtár az altemplomban volt egykor. Ez teljességgel elképzelhető megoldás, kivált a 15. század második felében, a reneszánsz és humanizmus hazai kibontakozásának időszakában. Az altemplom egyébként építészetileg rendkívüli módon emlékeztet az olasz korareneszánsz „többhajós" könyvtárbelsőire. A firenzei San Marco-kolostor Michelozzo által 1441-ben épített könyvtárát mind Janus Pannonius, mind pedig a könyvtáralapító Handó György prépost (1465-1478) saját szemükkel láthatták.

23 Némiképp fordított logikával így is okoskodhatott Evlia Cselebi: azért olyan magas a templom „mihráb" felőli része, hogy onnan könnyen meg lehessen közelíteni a fegyvertárat (az egykori könyvtárat), mely ezek szerint a szentély szintjén lévő „toronyszobák" valamelyikében, vagy pedig olyan, a székesegyház északi vagy déli oldalán álló épületben volt elhelyezve, melyhez átjárás nyílott a szentély melletti oldalhajóból. (E fordított logikát nem annyira a könyvtár, mint inkább a fegyvertár fontossága magyarázza egy ',katonai tudósító" esetében.) Az utóbbi megoldás a valószínűbb, hisz ilyen elhelyezés mellett a könyvtár egyaránt szolgálhatta a székesegyházat és az iskolát. Emellett az előbbi, az „altemplomos" megoldásnál van egy bizonytalansági tényező. Evlia ugyanis azt mondja, hogy a kormányzóság búzáját - Karácson Imre fordításában - „a dzsámi alsó részében", Katona Magda szavai szerint a „pincéjében" tárolják. (Persze a „dzsámi alsó része" a néphajót is jelenthette a „felső részhez", a szentélyhez képest. Ez esetben itt búzát tároltak, míg