Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

TANULMÁNYOK - BODA MIKLÓS: A középkori pécsi egyetem lokalizációjához

egyetem, Kubinyi András szerint pedig „egyetemalapító" Vilmos püspöki címere (G. SÁNDOR 1991. 160-161). Véleményünk szerint „egyetemalapító" Vilmos elődje, a sziléziai származású Miklós püspök (1446-1460) is lehetett a „címergazda". Egyrészt a boroszlói püspökség címerében is „Anjou-liliomok" láthatók. Másrészt Giovanni Villani olasz krónikás az első nápolyi hadjáratban (1347-1348) fontos szerepet vállaló Miklóst Lajos király természetes testvérének mondja, talán mert (mint a király egykori nevelőjének) neki is engedélyeztetett a liliomos címer viselése, miként Kálmán győri püspöknek, aki valóban Károly Róbert természetes fia volt. Pór Antal és mások véleménye szerint Miklóst egyszerűen összecserélte az olasz krónikás Kálmán püspökkel, következésképp ő, nem pedig a pécsi püspök vett részt a nápolyi hadjáratban. Újabb történeti irodalmunk nem vonja kétségbe Miklós itáliai szereplését (MISKOLCZY 1933. 53; KRISTÓ 1988. 112). Valószínű, hogy ő volt az a Giovanni da Ravenna által meg nem nevezett „pécsi püspök", aki - feltehetőleg 1347 decemberében - átadta Petrarcának, a pápa követének Lajos király levelét, s ez alkalommal kénytelen volt szembesülni a nagy olasz költőnek 22 a levél stílusával kapcsolatos - nem éppen kedvező - véleményével. „Neszmélyi" (helytörténeti irodalmunkban: „Poroszlói") Miklós, aki Oláh Miklós szerint „az igazi püspök mintája volt", rendkívül sokat adott papjainak tudományos felkészültségére (PÓR 1907. 14-15), így bizonyára gondja volt a káptalani iskolára és könyvtárra egyaránt. Amennyiben eredetileg - meglehet, a könyvtárat is befogadó - iskolának, nem pedig kaszárnyának épült a G. Sándor Mária által feltárt épület, nagyon is elképzelhető, hogy ő vagy pedig egy, „az ő idejebeli tudós prépost" volt az építtető. A káptalani iskolák első számú elöljárói, tudjuk, a prépostok voltak, így az újabb „egyetemi címer" tulajdonképpen valamelyik préposté - vagy éppenséggel a prépostságé - is lehetett. Ha Miklós püspök ürügyén megkíséreltük a székesegyház mögötti épület Sándor Mária megállapításánál korábbi datálását, nem szabad elvetni azt a lehetőséget sem kivált, ha ragaszkodunk az egyetemi funkció s egyszersmind az egyetem 1400 utáni továbbélésének feltételezéséhez -, hogy az egyetemalapítás koránál több évtizeddel később történt az építkezés. (A fennmaradt kormeghatározó elemek csekély száma - úgy véljük - megengedi, hogy ilyen szélesen vonjuk meg az épület keletkezésének feltételezett időhatárát.) E későbbi datálás alapja lehet az a kétségtelen tény, hogy 1425-ben adták át rendeltetésének a pécsi egyetemnél két évvel korábban alapított bécsi egyetem első olyan épületét, melyet már kifejezetten oktatási, illetve „reprezentációs" célra terveztek. A korábbi, az 1380-as évek közepén használatba vett épületek a tanárok és a diákok szálláshelyéül szolgáltak elsősorban, s bennük - az új épület elkészülte előtti időben - már csak nagy nehézségek árán lehetett helyet szorítani az előadásoknak. Az új épület földszintjén három terem volt a jogi, a teológiai és az orvosi fakultás előa-