Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

DOKUMENTUM - A heveng etimológiájához (Vöröss László Zsigmond)

A HEVENG ETIMOLÓGIÁJÁHOZ Heveng=terméses-leveles gallyra ráfűzött cseresznye. Heveng=szőlőfürtök füzére. Heveng=cseresznye, szőlő-füge, kukorica, stb. füzére. Heveng=vesszővel levágott szőlőfürt téli eltevés re (hewenk). Majdnem feledésbe ment fogalom és kifejezés, tárgy és szó, amit alig egy-két helyen ismernek az öregek, emlékezve gyermekkorukra. Magamnak 9-10 éves korombeli emlék Siklósról, szülővárosomból. A siklósi református elemi „nagy"-iskolába jártam, amikor a nagyobb fiúk, ötödik-hatodikosok a Hegy utcából, hozták az iskolába. Talán 25 évvel ezelőtt egyik beszélgetésünk alkalmával említettem Andrásfalvy Bertalannak - aki akkor a régi magyar gyümölcsösökhöz gyűjtött adatokat - ezt a feltételezett régi cseresznyeszedés -vivés módját. Nagyon megörült neki és a fogalom nevét kérdezte. Nem tudtam megmondani. Elfelejtettem vagy nem is tudtam? Egy évvel ezelőtt (1990. június), cseresznyeérés idején utánaérdeklődtcm régi osztálytársamnál, Vass Sándornál. Ő sem emlékezett rá, ellenben átvitt a szomszédba, Varga Ferenchez, aki nálunk hat évvel idősebb, és természetesen régi ismerős. Gondolkodás nélkül mondta: heveng. így kezdődött ezirányú kutatásom. A heveng nálunk egy kb. 50 cm hosszú leveles-terméses cseresznyegally, sűrűn, szorosan ráfűzött páros, hármas szárú cseresznyével. Súlya 1-2 kg. Egyesével kézben vihető, párjával kis ágdarabra madzaggal ráhurkolva, ha több van, rúdra, karóra kötözve ketten vállon vihetik. Piaci áru! Az iskolában is meghatározott értéke volt, egy uzsonna vagy egész palavessző, vagy már nem tudom hány üveggolyó. A visszaemlékezésben segített még a régi osztálytárs, Erdősi Toldi Józsefné Julianna. A hevengre hasznos tájékoztatást kaptam még Pammer Lászlóné Pöntör Edittől (Martonvásár), aki 16 éves koráig lakott szülőfalujában, Vérteskethelyen, ahol 1945-ig, míg el nem költöztek, szokás volt a faluban a cseresznyéből készült heveng készítése. A nagyobb gyerekek, lányok-legények, készítették főleg vasárnap délután, szórakozásból, kedvtelésből, az együttlét kedvéért. Egy régi és másirányú, célú tevékenység mára elhalványuló, megváltozott szokássá válása lehet ez. 1990-ben Borsos Miklósné Pusztai Margit (Marcali) még készített hevenget cseresznyéből és vitt be az iskolába, munkahelyére meglepetésnek, ajándéknak. Gyermekkorában tanulta, már nem tudja kitől, a nevet sem tudja, de minden évben készíti. Bagó Józsefné Jarabek Sarolta Máriától (Marcali) hallottam 1991 nyarán. Reitz Tibor (Siklós) említette, hogy az azóta elhunyt édesapja, aki vókányi lakos volt, többször beszélt a hevengröl. Vőneky Pálné Kozma Ilonka (Pécs, régebben siklósi és gyermekkori