Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

MŰHELY - NÁDOR TAMÁS: A „Nótás kapitány" (Asszonyi László színigazgatóságának éveiről)

A rivaldafény a szept. 15-i díszelőadáson, az Ocskai brigadéros cigánylányának szerepében egy nagy kultúrájú drámai színésznő, Kalmár Rózsa alakját világította meg. Ekkor lépett először a pécsi közönség elé. Ezt követte Melinda megindító poézissel eljátszott szerepe a Bánk bán premierjén (okt. 6., 1 442 900 K). A Pozsonyból áttelepült Erzsébet Tudományegyetem ünnepélyes megnyitása tiszteletére Asszonyi László okt. 14-én este díszelőadást rendezett, melyen Jókai: Szigetvári vértanúk c. színművének bemutatott I. felvonásában Kalmár Rózsa Annát alakította (2 093 600 K), melynek kiemelkedő sikerét Molnár Ferenc: Vörös malom c. darabja hozta meg számára. (1924. febr. 25-én és ezt követően még 4 alkalommal vonzotta a közönséget: 4.656.000, 3.527.450, 2.230.150, 1.947.200, 1.523.300 K). A Pécsi Naplóban az Erzsébet Tudományegyetem európai szaktekintélynek elfogadott nemzetközi jogi professzora, dr. Faluhelyi Ferenc méltatta a művésznő finom, kultúrált játékát. Talán nem meglepő, hogy a Vörös malom premierje után fél évvel Faluhelyi professzor feleségül vette Kalmár Rózsát. Ezzel szépen induló karrierje megszakadt, már csak jótékony előadásokon vállalt megváltozott társadalmi helyzetének megfelelő fellépést.

11 Asszonyi igényes műsorpolitikájára jellemző, hogy az évad során színre került Zilahy Lajos színműve, a Hazajáró lélek (1923. szept. 27., 934.918 K), továbbá a Tökmag, Dario Niccodemi bájos darabja (Okt. 18., 1.262.050), mely az egész évadban repertoáron maradt, akárcsak Zilahy másik színműve, a Süt a nap (1924. ápr. 25., 4.791.500 K). A megvalósult operai programot az 1923/24-es évadban a Trubadúr, a Bajazzók, a Zsidónő, a Rigoletto (1924. máj. 19-én Pataky Kálmán vendégszereplésével, 4.256.000), a Pillangókisasszony (jún. 14-én Kalliwoda Olga pécsi zeneiskolai tanárnő, énekművésznő felléptével, 3.045.560) és a Carmen bemutatása jelentette. Az operákon kívül az első évadban 26 operettet játszottak. A klasszikus nagyoperettek közül a Cigánybárót, a Luxemburg grófját, a Mágnás Miskát, a Három gráciát, a Mézeskalácsot, a Gül babát, a Denevért (akkoriban Bőregér címmel), a Koldusdiákot láthatta a pécsi közönség. Az 1924. jan. 6-án bemutatott, Csajkovszkij zenéjét felhasználó Diadalmas asszonyban (a Napló szerint a szombat esti premiernek 1.976.000 K, a vasárnap esti előadásnak 2.329.400 K volt a bevétele) Asszonyi alakította Mescsikovot, a pástétomsütőből lett hadvezért, és egy pécsi születésű, impozáns megjelenésű férfi volt a cár: Erdélyi Jenő, a világhírű Ernster Dezső testvérbátyja (FÁBIÁN 1969. 8). Asszonyi szívesen átengedte színházát a város zenei életét reprezentáló együtteseknek, így 1923. nov. 10-én itt rendezte jubileumi hangversenyét a fennállásának 60. évfordulóját ünneplő Pécsi Dalárda. Haydn: A négy évszak c. oratóriumát adták elő Boldis Dezső vezényletével. Az énekszólókat P.Ludvig Vilma, Hidassy Sándor és Asszonyi László énekelte. Kiemelkedő zenei csemegeként fogadta a pécsi közönség az 1926. febr. 15-i Wagner-estet (21.744.000 K).