Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)
TANULMÁNYOK - BODA MIKLÓS: A középkori pécsi egyetem lokalizációjához
érte a belső kaput, mely valóban „a magas, négyszögletű toronynak a szélén" áll, s melynek gótikus ívű kerete ma rekonstrukció formájában látható. Ezután a belső vár kettős falrendszere itteni falszorosának végén, mielőtt elérte volna a „másik" Ernusztféle kaput (hisz az előbbit, a „barbakánt" is Ernuszt Zsigmond püspök építette), balra fordult, s a vár (palota) kaputornya majd „a bemenet sötét boltozata alatt" elhaladva a belső várudvarba léphetett (Vö. GOSZTONYI 1939.165). Ha ez a térség gondozott állapotban volt, s nem vált a teret három oldalról, majdhogynem „köröskörül" lezáró palotaszárnyak katona-lakóinak martalékává, s ahol még egy kút is csordogált, mint a dzsámik előterében (háremében), akkor itt valóban otthon érezhette magát Evlia. Az iszlám mondhatni sokfunkciós palotaegyütteseinek ismeretében, melyeknél a legkülönbözőbb vallási és világi rendeltetésű épületrészek természetes együttélése lapasztalható, nem csoda, ha többen ide helyezik a Nagy Lajos által alapított „medreszét" is. Egy bizonyos medreszéről mindenesetre a következők olvashatók az útleírás (török címén Szejáhatnámé) lapjain, Karácson Imre fordításában : köröskörül kitűnő medresze (Karácson magyarázata: főiskola) van, melynek leírására hiányos a nyelv. Jelenleg azonban minden cellája a várkatonaságnak cellája, mivel Szulejmán khán rendszabálya szerint külön van parancsnoka és százötven katonája; van összesen negyven katönaháza". Hogy a szövegkörnyezetre is utaljunk: az idézett rész előtt - a dzsámit leíró rész befejezéseképpen ez áll: ,JIáremének leírására gyenge a nyelv és a toll, sőt olyan épület ez, hogy a szem nem lakik jól vele" Az idézett rész után pedig ez: „A dzsámi mellett az életvizének kútja van; ha valaki július hónapban iszik belőle, mintha az örökélet vizéből ivott volna, oly örömet talál benne." (Az idézett szövegrészek: E.Cs. 1985:231.) Ez a szövegösszefüggés kétségtelenül arra utal, hogy a szóbanforgó medresze szoros építészeti kapcsolatban volt, nem a palotával, hanem a székesegyházzal, kivált ha az említett kúton a székesegyház mögötti „Berényi-kút" elődje értendő . Ez esetben a dzsámi háremét (udvarát, átriumát) a székesegyház nyugati homlokzata elé kell képzelnünk. S egy további megerősítés: Evlia jobboldali toronyként citálja a délnyugati tornyot, amelyen, mint írja, van „egy megtekintésre méltó, fából készült minaret". Ez az iránymegadás a nyugati homlokzattal szembenéző ember látószögéből értelmezhető a legegyszerűbben. Persze nem biztos, hogy a legegyszerűbb megoldás a helyes megoldás is egyúttal. Ha közvetlenül a nyugati kapu előtti térről szemlélődött Evlia, akkor miért nem említi az Aranyos Mária kápolnát, mely ugyancsak nem lehetett, mint erről a Sándor Mária által feltárt maradványok és szoborleletek is vallanak, közönséges építmény? A lehetséges válasz: azért nem említi, mert ez egy építészeti egységként jelent meg előtte a székesegyház mögött - ugyancsak Sándor Mária által feltárt - épülettel, melyet a régésznő a középkori egyetem épületével azonosít 13 . Ha ez így volt, akkor kevésbé tűnik
