Baranya. Történelmi közlemények. 5-6. évfolyam (1992-1993/1-2)

TANULMÁNYOK - BODA MIKLÓS: A középkori pécsi egyetem lokalizációjához

keleties túlzásnak, ahogy - a pécsi medreszéket együttesen is számba vevő részben „az isteni Eflatunnak (Karácson Imre magyarázata: Plató) a belső várban lévő régi, tudományos főiskolájáról" ír, melynek ,Jietven, fejedelmi boltozata és várszerű szobája van. Ezeknek mindegyikében egy-egy fajta építészeti tudomány szerint kidolgozott elrendezés van, melynek leírására hiányos a nyelv s az ékszerszóró tollnak beszédje töredékes". Itt szól arról is Evlia, hogy ,A korábbi időben ebben a főiskolában keletről és nyugatról több tanuló lakott, kik az összes és csodálatos tudományokat mestereiktől lárván, a tudományokat tökéletesítették, jelenleg azonban e szobácskákban várkatonaság lakik s a lakosokkal szórakozik" (E.Cs. 1985: 231-232). Mint már hangsúlyoztuk, a „hárem" és a „medresze" topográfiai összefüggése Evlia Cselebi szövegében - és többnyire az egykorú iszlám valóságában is - nyilvánvaló. Ez az összefüggés még inkább kitűnik, ha az idevonatkozó részeket Katona Magda más szövegvariánsok alapján készült - fordításában idézzük. ,yi jobboldali torony felett van egy megtekintésre méltó, fából készült minaret. Ennek a dzsáminak nincs kupolája(...) Az udvara pedig olyan szép, hogy azt le sem lehet írni. Medresze-helyiségekkel körülvett, de szobáit most a várőrség cellái gyanánt használják. A vár dizdárja Szülejmán Khán módosított rendelete értelmében százötven fős legénységgel rendelkezik A legénységnek összesen negyven háza van. A dzsámi meglett egy olyan kút található, melynek vizéből aki július havában iszik mintha az élet vizét inná, gyógyírt talál minden bajára." A medreszéket számba vevő részből idézetteket pedig így fordítja Katona Magda: „Öt iskola áll az ulemák és Korán-magyarázók rendelkezésére. A belső várban régi platonista medreszék vannak. Hetven boltíves szoba található bennünk, olyanok mint a Havarnak-kioszk. (Katona Magda szómagyarázata: Az Abbaszida kalifátus korában Kufa melett épült, legendás szépségű palota.) Olyan művészi dolgok vannak bennük hogy nehéz leíml az ember fiának." S a következő mondat rendkívül figyelemre méltó: ,Jlégen számos diák tanulta ebben a medreszében Pithagoras és Aristoteles tudományát." (KATONA 1982. 29.) A Katona által lefordított szövegvariánsból tehát egyértelmű, hogy Evlia a dzsámi háremét körülvevő medreszékről beszél. Tbvábbá úgy fogalmaz, hogy ezekben a „platonista medreszékben" számos diák tanulja azt a tananyagot, mely nem feltétlenül mutat túl a káptalani iskolák tanyagán, kivált nem a humanizmus érvényesülésének 15-16. századi szakaszában. Emellett nem említi azokat, akik igazán stúdium generálévá tettek egy-egy magasabb szintre jutott iskolát: a külföldi diákokat. (Persze a Karácson által említett „keletről és nyugatról" kifejezés sem feltétlenül külföldiekre utal, meglehet, nem is egészen szabatos a fordítás.) Jóllehet valószínűbbnek tartjuk, hogy Evlia Cselebi a székesegyház nyugati homlokzata előtti „előudvarból" egyfajta „narthexből" (vö. GOSZTONY1 1939. 218-219) tájékozódott elsőként, innen tekintette át a teljesség igényével a „Szülejmán szultán dzsámi" - háremmel medreszével (medreszékkel) övezett épületegyüttesét, s követke-