Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)
TANULMÁNYOK - BODA MIKLÓS: A középkori pécsi egyetem alapításának előzményei
megszűnésére sem. Ezek szerint akár még a másolás is történhetett a pécsi egyetem „kebelében", főképp hogy a „Beszédek" írásformáját „Zsigmond korára" teszi. A Postillák esetében már elfogadja a müncheni nyomtatott katalógus - tulajdonképpen a teljes kódexre vonatkoztatott - „XV. századi" minősítését (BÉKEFI 1909. 47-57., 64.). A beszédek keletkezését Petrovich a pécsi egyetem alapításánál korábbra teszi. Mint mondja, AQUINÓI SZENT TAMÁS kanonizációjánál (1323) később nem keletkezhettek, másképp ugyanis nem magyarázható a legfőbb dominikánus szent ünnepére írott beszéd hiánya (PETROVICH 1967. 216.). Ez minden bizonnyal igaz. De ha meggondoljuk, hogy egyetlen beszéd sincs a gyűjteményben, melyben AQUINÓI TAMÁS nevét említenék, míg például az e téren „listavezető" Szent Ágoston közel 300 említéssel dicsekedhet, akkor úgy véljük, a „terminus ante quem" nem tehető későbbre legalábbis Tamás halála événél (1274), hisz őt szentté avatása előtt, egyszerű auktorként is gyakran idézték. Érdekes módon ez az 1274. év egybeesik Petrovich Ede „terminus post quem"-jével, amiből természetesen nem merjük levonni azt a következtetést, hogy maga AQUINÓI TAMÁS írta a beszédeket. (Itt jegyezzük meg, hogy a beszédeket is tartalmazó kódex a német kolostorok 1803. évi szekularizációját követően került Münchenbe a windbergi premontreiek könyvtárából. A „windbergi fond" ma a Bayerische Staatsbibliothek egyik legértékesebb állományrésze. 17 ) Timkovics Pál - az Arisztotelész-idézetek elemzése nyomán még korábbról származtatja a beszédeket. Mint mondja: „e beszédek abból a korszakból valók, amikor még nem terjedtek el Arisztotelész műveinek Moerbeka-féle fordításai, ül. amikor még nem szorították ki a „régebbi görög-latin" és arab-latin fordításokat." (TIMKOVICS 1979. 13.). Minthogy Petrovich Ede a gyűjtemény összeállítóját illetően is kitart a „dominikánus koncepció" mellett, és ugyanakkor vallja, hogy a Beszédeknek köze van a pécsi egyetemhez, nehezen tudja megmagyarázni, hogy a későbbi dominikánus - kompilátor miért nem pótolta legalább a Szent Tamás ünnepére való beszédet. Rekonstrukciója szerint amikor „a pécsi dömések értesültek arról, hogy Nagy Lajos Pécsett egyetemet szándékozik szervezni.. ., akkor az egyik pécsi dömés visszaemlékezve a maga, esetleg párizsi, egyetemi éveire, abban a föltevésben, hogy Pécsett lesz hittudományi fakultás, ahol az ilyen predikációs gyűjteménynek nagy keletje lesz a teológus hallgatók között, hozzáfogott a gyűjtemény kialakításához .. . Arra nagyon vigyázott a kompilátor, hogy a többi pécsi szerzetesek érzékenységét meg ne sértse. Ezért ejtette el Aquinói Tamás ünnepét." (PETROVICH 1967. 219.) Maga a kódex, véleménye szerint, „1415 és 1500 között került munkába". Úgy véli továbbá, hogy „az eredeti fogalmazványnak Pécsről való eltávolítása összefügg egyetemünk lassú elsorvadásával" (PETROVICH 1907. 219-220.). Klaniczay Tibor akképpen sommázza, mindenekelőtt Petrovich Ede kutatásait elemezve, véleményét, hogy az „összeállítás alapja, főforrása bizonyára